United States or Saint Kitts and Nevis ? Vote for the TOP Country of the Week !


Akkor tudhatod, hogy abba pedig bemenni nem tanácsos... A leány intett, hogy ez igaz. Annyi undorító piszkot még el sem tudtam képzelni, mint amennyi ott van egy rakáson, dunnyogta útálattal de nem is a szobákba akarok én bemenni, hanem csak az udvarra, vagyis inkább az udvar végiben levő filagóriába. Ütött-kopott rongyos filagória, de a fedele nagyrészt még megvan és megvéd az eső ellen.

Szodorayra bízaték a vezérkedés, de mivel többet elbocsátani tanácsos nem vala, csak száz ember adatott keze alá, kiknek egyik csapatát Karácson Tivadar kormányozta.

A leány abbahagyta a vizsgálódást és elégedetlenül rázogatta vörös fejét, miközben valami affélét mondott, hogy nincs tisztában a dologgal, hiába erőlteti a szemeit. Rám nézett és vállat vont. Nem tudom, hogy megreszkirozzuk-e? Mit? Azon gondolkozom, hogy tanácsos-e bemenni abba az összerondított Kastelbe, vagy nem tanácsos... Voltál ott? Persze hogy voltam.

Azon gondolkozott, hogy hogyan szabadulhatna meg a nagy fiutól, a ki mindinkább a nyakára nőtt már s olyan erős kezd lenni már is, hogy nem tanácsos kikötni vele, különösen ha dühben van. Rendre levelezte az intézeteket, a hol talán bevennék nevelőbe, de mindenünnen elutasították. Ez a gond valósággal megtörte. A kis fiu vézna, gyönge gyermek maradt, az a ficzkó pedig olyan, mint egy bika.

Ebbe a kosárba szó nélkül belenyúlt, kiemelt belőle egy borosüveget és azt a markomba nyomva, visszasietett abban az irányban, ahonnan jött. Varga őrmester haragos dohogása rögtön átváltozott jókedvű derültséggé. Egy üveg bor, tanácsos úr... a rézangyalát!

Csak nem loptam őket talán, hogy siessek tuladni rajtok, mikor az egyik még csak most mult tizenhat, a másik meg még tizenöt sincs. Hja pedig, barátom, nem tanácsos az ilyesmit halogatni. A lány is csak olyan portéka, mint más portéka: akkor veszik, ha látják. Hozd fel őket a farsangra Pestre. No már azt nem teszem.

Közben ismét és ezúttal végérvényesen eldöntöttem, hogy minden fel-feltünedező látszat dacára, mely az ellenkező mellett is bizonyíthatott volna csakugyan betegelméjű teremtéssel van dolgom, akinek hisztérikus idegállapotát nem tanácsos ellentmondásokkal ingerelni. Eleresztettem tehát enyhítésül egy szeliden nyálkás komplimentumot: Szép arcod van, Regina azt bámulom, ha épen tudni akarod.

Még pedig jól, Jánoskám; jól. Egy tanácsos veszi a postától. Felülvizsgálni jött a hivatalt. Zsenkó az ő sima, kék ruhájába... Na aztán képzelheted... gyerek, gavallér gyerek. Szeretem. Azonban nem tudom, hogy lesz, ha valami zöld, gügyögő természet... Komikusan megvakargatta a füle tövét, mintha mondta volna: Zsenkóval nem kukoricázol, kamerád. Zsenkó elment.

A század különben jól megúszta az eddigi Vormarschot. Megbetegedett kilenc, megsebesült harmincegy, eltűnt három összesen negyvenhárom ember. Helyökbe azonban ötvenhat új fiú jött a Marschtranszporttal, a nyereség tehát tizenhárom ember és egy cigány. Az óriás nevetett. Ez a cigány külön számítódik, tanácsos úr, azért csak tizenhárom és nem tizennégy a Zuvachs.

S akkorát kiáltott, szinte zengett bele a mély »Verbindungs-Graben«, amelybe sietve beugrottam, nehogy az alig négyszáz lépésnyire eső orosz állásokból valamelyik szemfüles »muszi« észrevegyen. Hollá, tanácsos úr! Kegyed az, vagy csak a lelke? Megráztam mind a két kezét. Én vagyok, őrmester úr, berukkoltam.

A Nap Szava

férjeik

Mások Keresik