United States or Laos ? Vote for the TOP Country of the Week !


Látja, sóhajtott az öreg kőfaragó bánatosan, így vélekednek önről a modern művészek általában. Nem értek a szobrászathoz? kérdezte ijedten Dömötör és megragadta az ifjú esztéta kabátját. Nem mondtam, védekezett amaz. Ért ön biz a mintázáshoz.

Én nem érzem találva magam, azonban beszéljünk másról. Hajlandó volnál egy szivességet tenni nekem? A legnagyobb örömmel. Birtokot akarok vásárolni, s szeretném, ha eljönnél velem, midőn azt megtekintem. Szivesen, de nem értek hozzá és bámulatba ejt, hogy te, ki uradalmakkal birsz, birtokot akarsz venni. Hol? Egy szép vidéken, hol erdők vannak.

De ott két hónap alatt nem ért bennünket ez a szerencse. Mihelyt lakásuk van, egész nap otthon ülnek s előadás után sonkát meg sajtot vacsorálnak. És ők ezt mulatságosnak tartják? Várják a főherceget. És mindjárt kettőt! Eközben a szinházhoz értek s Vidovics észrevette, hogy a sötétből egy szivarozó alak nagyot köszön feléje. Ah, estét igazgató úr. Nos, hát hogy vagyunk?

Azonkívül nem tartom önt oly gyönge embernek, kinek néhány pohár bor a fejébe szálljon, mondá nevetve Kardos, ki alig tudta izgatottságát titkolni az öreg ember utolsó, kétértelműen kiejtett szavaira. Ha tíz év előtt mondja ezt, barátom, igazat állított volna, de semmi sem viseli meg a testet úgy, mint a lelki nyomoruság. Szomoruságai voltak, csapások érték?

Regina elfordította fejét és csendesen így szólt: Nem igaz... Szép tőled, hogy így beszélsz, de én tudom, hogy nem mondasz igazat. Az az igazság, hogy semmibe sem vettél és én ezen nem csodálkozom. Rajtam nincsen semmi, ami figyelmet ébreszthessen, vagy lekösse az olyan szemet, mint amilyen a tied. Az pedig, ami bennem és érték a lelkemben van. Nem látható.

Az utasok minden kellemes vagy kellemetlen kaland nélkül értek el Jászvásárba. Mik történtek Jászvásárban, s miképen egy ajtó nyilásán a moldovai kapitány nagyon elhűlt.

Szodoray és Ilka a haramiák barlangjából kiszabadulván, elérték azon csapatot, mely Nagybányáról a haramiák üldözésére küldetett, innen a városba mentek, onnan pedig az utak már bátorságosak lévén, szerencsésen haza értek Fertős-Almásra.

Mindezeknél fogva egymást érték a nyakába zúduló kitüntetések és egy este a szépművészetek minisztere magához hivatta és közölte vele, hogy megkapta a szükséges szavazatokat az akadémiai tagsághoz. Dömötör, aki egyszerű lelkű férfiú volt, a gáncsot fájó szivvel, az elismerést ujjongó örömmel szokta elfogadni. Nagyboldogan ballagott hazafelé, mint egy mámoros gyermek az első csók után.

Szótlanul, lehajtott fejjel ment mellette, e mikor a komlóval befuttatott kapubolt alá értek, hirtelen szembefordult vele: Ambrosia... meg kell mondanom... Lullus Raymundusnak elakadt a szava. Ambrosia halkan felsikoltott s kezét szívére nyomva futott föl szobájába. Azt hitte, összeroskad. Lihegve állt meg a szoba közepén.

Csodálkozva meresztette rám apró, hunyorgó szemeit és sokáig nem tudta, hogy mit válaszoljon. Egész lényéről lerítt, hogy ezen a dolgon sohasem gondolkozott. Mit értek az alatt... hogy otthon?... Mein Gott mit?

A Nap Szava

nagyokat

Mások Keresik