United States or Indonesia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Istenemre, ez Sir John Falstaff! Nem hallod: "Gallért, gyöngyöt, kalárist..." A lelkész gyöngéden hajolt hozzá: Semmi, William. Szél zúg a fák közt. A beteg elmosolyodott s titokzatosan mondta: Igen, a szél, de a lombok közt Puck és Ariel nevet. Feje visszahanyatlott a párnára. A csend szinte átharsogott a szobán. A pap szája némán mozgott az ima szavaira. A beteg újra megmozdult.
Kisasszony, üljünk le egy kicsit mondta a gróf gyöngéden és a nagy gyékényzsöllyék egyikét Gina elé tolta. Köszönöm, gróf úr... és ön is... rámutatott a szomszédos zsöllyére. Olyan volt, mint a bakfis, akit éppen most hoztak ki a zárdából. Nagyon kedves volt. Ugyanezt gondolhatta a gróf is, mert nagyon rajta feledte a szemét a kis leányon. Édes gyermek mormolta magában. És nem unja?
Kivált Atlasz úr, ki érezte bűnös voltát Klára irányában, különös bizalmatlansággal nézett belépő fiára, mintha attól félne, hogy most vele akarja folytatni azt, a mit tegnap Manóval tett. De Sándor nyugodtan lépett melléjök, kezet csókolt, mint máskor, s gyöngéden tudakozódott anyja egészségéről.
Ne így!... Mondd, hogy megértesz; hogy sajnálsz; hogy jó akarsz lenni hozzám; eressz el szelíden, jóságosan, gyöngéden, Menj. Hagyj itt neki! Judit!! Ne nézz rám úgy! Tudhatod, hogy nem mondom komolyan. De nem bírlak elengedni. Éppen ma nem. Miért éppen ma nem? Mert ma érzem úgy, ahogy még soha, hogy szeretlek. A levegő szinte sistergett az ajka körül, olyan forrónak érezte azt Hadady.
Valami nagyon erélyesen sem akartam végrehajtani ezt a pofamentő műveletet, nehogy durvaságnak lássék tehát csak szép lassan, csínyján és elég gyöngéden iparkodtam ez idő szerint még karmolatlan arcomat minél távolabb elmesterkedni a körmeitől. Csak azután szólaltam meg.
Az ezredes azonban félbeszakította s másfelé nézve, kérdezősködött. A mi ezredünkben... Tényleges tiszt?... Ugy szeretném, nagyon szeretném. Egyszerre fölállottak mindaketten. Az ezredes a fiatal ember vállára tette kezét s nagyon rosszul esett neki, hogy kellemetlent kell mondania. Az nem lehet. Gyöngéden visszaerőszakolta a székére Kadart s közel ülve hozzá, komolyan, részvéttel beszélt.
Az asszony megértette és most maga nyujtott kezet a sógorának, aki azt gyöngéden megcsókolta, de, szinte tüntetően, rögtön el is eresztette. Várt. Én nem a magam jószántából jöttem most hozzátok, Bandi. Editnek szüksége volt rám; hívott. Ebben még semmi rendkivüli sincsen. Várj egy kicsit. Felelj nekem őszintén: szeretted te Editet, amikor elvetted? Furcsa kérdés. Persze, hogy szerettem.
S maga is segített a létrával szaladni, hogy az urfit megszabadítsák fatális helyzetéből. „De most már csakugyan magam is majd megijedtem“. Monda a szerencsésen sikerült műtét után Pista, megveregetve az urficska orczáját gyöngéden. „Tanuld meg, hogy cseresznyefáról ne szedj madárfészket; mert az hasad: körtefáról szedhetsz“.
Leültem melléje a földre és gyöngéden kezembe fogva a kezét, megszorítottam. Nézz a szemembe, Regina... ostobaságot beszéltem, ne haragudj... Keresztül mennék annak a muszkának még a lelkén is, aki csak egy ujjal is hozzád merne nyúlni... Kivonta kezét a kezemből és félre nézett. Azon gondolkozott-e, amit mondottam, vagy egészen más irányban tünődött-e el, nem tudtam eldönteni.
Gyöngéden megszorítottam a sovány kis kezet, de nem éreztem, hogy ez a hideg kéz ettől az érintéstől melegebb lett volna. A leány ajkai körül azonban megjelent egy alig észrevehető elégedett mosoly és valami lehelletkönnyű árnyéka a remegésnek... Eközben oly sebesen szedegette lábait, hogy alig tudtam vele lépést tartani. Igy nem sokáig bírjuk, Regina.
A Nap Szava
Mások Keresik