United States or Eswatini ? Vote for the TOP Country of the Week !
Bánkyné közbevágott: Hadd el, Mici, fölösleges, hogy nekivetkezzem, azért jöttem ilyen korán, mert biztosítani akartam, hogy egyedül legyek veled; ilyenkor még nem jönnek látogatóid és én háborítatlanul óhajtottam egy félórácskát lefoglalni az idődből. Hanem ha megengeded, leülök, így ni. Tiszta, egyenes tekintetét Mariettára szögezte, aki majdnem zavartan ült le vele szemközt.
S csakugyan rövid keresés után feltünik előtte a magas termet s a szép fekete szakáll. Egyenest hozzá megy s beszédbe ereszkedik vele. Régen tetszik itt tartózkodni? Nem biz én, e napokban jöttem csak, válaszol ez udvariasan. Persze, nagyon el tetszik foglalva lenni, kérdi tovább. No, itt nem annyira, mint odahaza, felel ez ismét. Azt mindjárt gondoltam.
Akar nekem nyiltan és őszintén beszélni? kérdé Esztheyné lecsendesülve, s teljesen hidegen és nyugodtan. Nem jöttem rossz szándékkal, sőt lehet, hogy bizonyos irányban kezükre járok, de tudni akarom a valót.
Áldjon meg érte az Isten, hogy eljöttél! Pedig nem hozzád jöttem, hanem az asszonyokhoz. No azt meg éppen jól tetted!... Mert ha hozzám jöttél volna, soha se volnánk biztonságban. Míg, ha föláldozod magadat a hazáért, visszaadod a szabadságomat, az életemet, az ifjuságomat!... Ejnye, be sokat mondasz! Úgy látszik nem bájolt el a vendéged. Hát ez az a híres beduin vendégszeretet, mondd?
Teschenből jöttem magukhoz és Teschenbe megyek. Milyen sokfelé vágyódik az ember, Zelma néni és az mégis mind csak Teschen. Hát van mindenféle. Másnap délután megint eljött a hölgy és attól fogva mindennap eljött még egy hétig. De nem festett többet. A vásznat, meg a festőállványt, meg a szép világoszöld festékesládát felpakolták az automobilra.
Engem a világ legnagyobb retiráltató generálisa, a kard rozsdásító békeség detachirozott ide, vala a felelet. Mit, a békeség? kérdék többen. Igen, a török háborúnak véget vetett a paszarovitzi tractatus; ezen hírt hallottam, s most ide jöttem azt communicálni és promulgálni.
Elhagytalak vágtam közbe hirtelen de megmondtam, hogy amint vizet kerítek, visszajövök. Aminthogy vissza is jöttem. Igaz, visszajöttél bólintott fejével fáradtan a leány de azalatt el is pusztulhattam volna... Sajnálom, hogy nem vittelek magammal. Sajnálod? Elhiheted, hogy tiszta szívből. Megbiccentette gyenge mozdulattal a fejét és intett, hogy elhiszi.
Másnak talán könnyü lenne előállani vele, de nekem nagy dolog. Egy nagyon jó embert keresek, hogy tanácsot adjon s azért jöttem ide. Magam ugy el vagyok kényszerülve, hogy már gondolkozni sem tudok. Mi baj van? Voltaképpen semmi, ugy van minden, a mint eddig volt, csak én lettem más.
Nem ö`eltem vad tüzzel, tüzhalálba'! Szeretkező, halálos, bús sóhajjal... Haha, haha, csóktalan véget érek! Irtóztató! TITUS: Lesbia, jöttem érted, Hogy vágyunktól égjünk el itt mi ketten... LESBIA: Te vagy, te vagy, ki vággyal, önfeledten ölelni tudsz, a véget elfelejtve... TITUS: Óh miért nem örök a halál perce?!
Bornemissza Lénárd éppen kertjébe akart indulni, hogy megnézze, vajjon különös gonddal tenyésztett Borametzfa palántái nem szenvedtek-e a hirtelen jött jégesőtől, midőn csatlós kocogott be udvarába. Ki vagy? Honnan jöttél? Pethőné nagyasszonyom sellővári udvarából jöttem! felelte a jövevény. Úgy? Nincs baja leányomnak? Hoztál valamit? Ide vele, parancsolá kurtán.
A Nap Szava
Mások Keresik