United States or American Samoa ? Vote for the TOP Country of the Week !
A szomszédné derék, jólelkű, tapasztalt nő, megigérte, hogy akármikor lenne is rá szükség, rögtön átjön. Most igazán a szerkesztőségbe ment; kapkodva dolgozott valamit, amíg estefelé, a megszokott időben azt nem érezte, hogy ha csak egy másodpercre is, de látnia kell azt a másikat. Csak annyi ideig, amíg megmondhatja neki, hogy mostanában ne várja, nem jöhet; lehetetlen, hogy jöjjön.
Regina ott megállt, ledobta a magával cipelt cókmókot a fűbe és így szólt: Stehen bleiben... megállunk. Itt megállunk és csak virradatkor megyünk tovább. Rögtön le is kuporodott a cókmók mellé és intett, hogy heverjek le én is, mert egyelőre nincs szándékában tovább menni. Körülnéztem. Ismerős hely... Hát persze! Most rögtön ráismertem.
Néhány öregasszony rögtön összedugta a fejét s nagy sápítozással állapodtak meg abban, hogy: elvész a világ, most már bizonyosan elpusztítja az Isten. A világnak nem sok bántódása lett a vasut miatt, mindössze abba a nagy hálóba, amely körülöleli, behimeztek egy uj kis szálacskát, hanem a mi embereink nagyon pórul jártak vele.
Erre rögtön azt a természetes választ adtam magamnak, hogy az ellenségnek nincs oka bujkálni, ennélfogva bizonyosan a mieink közül próbál ezen az úton megmenekülni két ember, akárcsak én. Mozdulatlanul leskelődtem... Az emberek közeledtek... nemsokára már elfojtott suttogásukat is meghallottam.
A seregeknek ura. A düppeli sánczok bevétele után porosz király ő felsége rögtön táviratot sürgönyözött a koronaherczeghez; a távirat igy kezdődött: „A seregeknek ura után Önnek és vitéz hadseregünknek köszönhetem e fényes győzelmünket“. Wrangel fővezérről egy szó sem volt benne.
De merjen valaki csak egy lépéssel közelebb menni hozzá, mint a hogy ő megengedi, úgy megjárná, mint a hogy már sokan megjárták vele. Félek, ez lenne sorsa az Atlasz-gyereknek is. Nem volna jó, ha tapogatóznál? Isten mentsen! Mihelyt észrevenné, hogy komolyabb szándékunk van vele és az Atlasz-gyerekkel, rögtön hátat fordítana neki. Hagyjuk hát reájok a dolgot.
Sándor pedig még a válópert sem kezdte meg. Micsoda! kiáltott Manó megrémülve. Még mindig itt vagytok? Mikor nekünk oly égető szükségünk van a pénzre! Hát semmi szíve sincs annak a Sándornak a családja iránt? Parancsold meg neki, hogy rögtön kezdje meg a válópert. Mintha olyan könnyű volna a Sándornak parancsolni! mondá Atlasz úr fejét csóválva.
Nem utazott el, felelt Atlasz úr, ámbár tegnap este olyan haragos volt, hogy rögtön el akart utazni. De aztán megmondtam neki, hogy itt most szükség van rá, mert föl fog lépni képviselőnek és korteskedni kell, ha nem akarja hiába kidobni a tenger pénzt. Most a szolgabíróhoz ment, és neked azt izeni, hogy ne haragudjál, ha néhány hétig még itt marad, nem lesz alkalmatlan, ebédelni is külön fog.
Olyan szépen elvinné ő maga az ölében, megásná a sirt, addig lefektetné a pázsitra, beszélne hozzá: mindjárt készen leszünk, csak egy kicsit várj még, rögtön, rögtön, aztán odaadná a földnek, legyen az övé. Az eszébe se jutott, hogy talán életben marad a fia. Hogyan lehessen azt elképzelni, hiszen a többi is mind meghalt.
A kis vörös egészen természetesnek találta az ajánlatot. Jó! biccentett a fejével menj és hozd el. Elindultam. De rögtön gyere vissza! Különben nem maradok itt. Maradhatsz bátran, szóltam vissza neki a vállamon keresztül századszor mondom, hogy nem érhet semmi veszedelem. Nem, nem! Azok a föld alól is kibújnak... félek...
A Nap Szava
Mások Keresik