United States or Spain ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az volt a roppant okos idea, hogy a megmelegedés művelete tulajdonképen más módon is »eszközölhető«, nemcsak száraz forgácsokból összeszerkesztett parázs-tűzzel. Jóféle hazai szilvóriummal például felette gyorsan és hatékonyan eszközölhető. Tehát, auf! Rekviráljuk ide izibe a sárga hazai kincset. Fölkeltem és tapogatózva elindultam a cókmók felé. Ott tartózkodik a kincs.
Elindultam. Nyugodtan és megenyhülve, mondom mint egy megelégedett király. Nem siethettem volna persze akkor sem, ha akartam volna. Kiloccsant volna a víz és akkor mit iszik a Regina gyermek? Elhaladóban pár percre megállapodtam régi Standomnál a nyírfa alatt és szétnéztem, mi változást csináltak itt a muszkálik, akik rövid időre elfoglalva tartották árkainkat?
A többi holmid, ami nálam maradt, ott van most is a barlangban, ahol lerészegedtem... tudod... az erdőben... A kis zseblámpát magammal vittem, amikor elindultam utánad, hogy megtaláljalak és bizony valahol elvesztettem. Sokszor kellett szaladnom, nem csoda, ha kiesett a zsebemből és az sem lett volna csoda, ha magam is kiestem volna a világból...
A kis vörös egészen természetesnek találta az ajánlatot. Jó! biccentett a fejével menj és hozd el. Elindultam. De rögtön gyere vissza! Különben nem maradok itt. Maradhatsz bátran, szóltam vissza neki a vállamon keresztül századszor mondom, hogy nem érhet semmi veszedelem. Nem, nem! Azok a föld alól is kibújnak... félek...
Ekkor következett az, hogy befogattam és elindultam a mostani utamra. Hogy „keressek valakit", akit meg nem találhatok soha, sehol. Én nem válok el tőle... de elválni sem engedem. Meg nem szabadulunk egymástól, amíg élünk. Egymás özvegyei leszünk élve. Aki a közelségébe tolakodik, azt levágom. Már tudják és nem is próbálgatják. S ez így lesz, amíg az utam végére nem érek..." Elhallgatott.
Azt a bambát,... hogy ott van-e? Kicsoda? Előbb nézd meg, ott van-e, azután gyere vissza. Gyanu villant keresztül a lelkemen erre a furcsának tetsző beszédre, de nem szóltam semmit, hanem elindultam a mutatott irányba a patak felé.
Heiszer bácsi ott maradt embereivel a vöröskeresztes kocsi mellett, én elindultam a földig leperzselt falu keleti széle irányában az orrom után. Más direkcióm nem volt. Amerre északkeletnek az orrom mutat, arra kell lennie valahol az ezrednek is. Körülbelül száz lépésnyire lehettem, amikor az öreg Heiszer harsány kiáltása fülemhez jutott. Halló! halló!
Elhatároztam, hogy elmegyek és nem jövök vissza. Holmidat, amit rám bíztál, szépen összehajtogattam egy csomóba, ráemeltem a kőpadra, hogy azonnal megtaláld, ha visszajössz érte és elindultam ide ehez a pajtához, hogy innen tovább menjek a falu felé... Bele akartam vetni magamat a kéngőzbe. Hát ezt elég rosszul gondoltad ki!
Elindultam suszter-vadászatra és a közeli utcában találtam is egy májsztert, aki kész volt a repedést negyven krajcárok fejében azonnal befoltozni. Be is foltozta. Csakhogy egy kicsit összébb találta húzni a bőrt, semmint kellett volna, ennélfogva éreztem, hogy a bakancs bizony szorítja a lábamat. A májszter biztatott, hogy egy-két óra alatt »kijárom« és akkor nem fog szorítani.
Az első kevés volt, a másik sok. Úgy kell tehát lennie, hogy szünet támadt a harcvonalakon. Ezért nem hallok semmit a nagy időközökben fülembe szivárgó ágyúmorajon kívül, amelynek eredete lehet természetesen más is, például robbantás vagy más egyéb szappőrmunka. Elindultam a falu maradványai felé.
A Nap Szava
Mások Keresik