United States or Turkey ? Vote for the TOP Country of the Week !


P. L. nem ismerte S....-t, igy hát B. M. terve szerint ki kellett magát adni Mezdédinek, ki az egri restaurationalis excessusokban kinevezett delegatum judicium tagja volt, s Egerbe utaztában S....-t meglátogatja. S. L. tehát nem is a maga equipageján, hanem előfogaton, privát ezüstös hajduval a bakon, elment S....-hoz Bemutatván magát Mezdedi név alatt, kérdi kik laknak itt e környéken?

Hát kedves urambátyám, nagyon utálom a fajtáját; s azt gondoltam, hogy ha egyet elveszek belőle: azzal is kevesebb lesz a német. Az öreg ur egy darabig nem szólt, hanem aztán igy fordult a fiatal emberhez: Te Ferkó, nem is vagy te olyan bolond, mint a milyennek teszed magadat.

Annyiszor mondták a piros lámpásszos tábornokok az ezrednek, hogy tadellos, stramm és steif, hogy a gefreiter Kanál is tadellos pucolt csizmákat kívánt a vezetése alatt álló bajtársság hat emberétől, tadellos bakancsokat, sneidig sapkákat és steif derékszíjakat.

Boglár Kálmán hívta ki, s mire oda értem, Lándsa már meghalt. Hát a Boglár Kálmán? kérdé Atlasz úr rémülten. Nem tudom. Semmit sem tudok. Ne kérdezz többet. Hol van Klára? Elment, felelt félénken Atlasz úr. Elment! Hová ment? kiáltott Sándor, úgy megrántva a kantárszárat, hogy megriadt paripája ágaskodni kezdett.

Fenét!... De észrevette, hogy a kicsi test megvonaglik s mindjárt sirás lesz a feleselésből, hát erősen a karjaiba szorította az asszonyt s nagy, mohó csókokat nyomott a nyakára, ott, a hol finom rövid hajszálak váltak ki a kis czopfból, a mi mint valami finom szőke szálakból összesodort kötélvég esett végig az asszony hátán a fehér réklin.

Bátran mehetek? Nem csalsz meg? Nem. Akkor hát... De itt foglak találni, ha visszajövök? Itt. Bizonyosan? Bizonyosan. El se tudnék menni, ha akarnék is, mondottam bekötött lábamra mutatva a sánta kutyát hamar utolérik. Intett, hogy ez igaz. , hát elmegyek... de mindjárt visszajövök. Letette mellém a kendőjét és elindult.

Hívásod nélkül nem jöhettem, bár bizonyosan tudtam, hogy ez elébb-utóbb be fog következni... Éreztem, hogy gondolsz reám! Igen José, tudtam, hogy hívni fogsz, mert segítségem nélkül nem találod meg a nagy titkot! Cynthia, te tudod! Te segítesz? Ah, kérlek segíts! segíts! Akarod, hogy segítsek, José? Néked csak akarnod kell! Akard hát! Akarom-e? Akarom, akarom, akarom!

Vörös haját az öreg ezredorvos határozottan szépnek találta. Nyolc nap mulva tovább transzferáltak Lembergbe, ahonnan a munkácsi kórházba kerültem. Hat hét mulva innen is elbocsátottak és végleg abfertigoltak. Elmehettem haza a rokkantak szomorú országútján, ballábam bokája merev maradt a gyógyulás után és nem lehetett semmi reményem, hogy bot nélkül valaha használhassam.

Hát mondom, ha tetszik, de megzavart az, hogy a tanár ur olyan furcsán néz reám, mintha igazán kételkednék a józanságomban. Sohase iszom. Nehogy azt higyje, hogy kapatosan jöttem ide. Az a história, hát az ugy volt, hogy valami tömegbe keveredtem az utczán.

Az olyan ember, hogyha valamely épületnél munkába kezd, s azután otthagyja, nincsen olyan lakatos a kerek ég alatt, aki azt a munkát folytatni bírná. Különben mind a ketten egy véleményen vannak, csak azért beszélnek, mert unalmas a csönd és nagy a hallgatagság. Hát tudja szól a korcsmáros olyan érzelmössen nem tud sönki se dolgozni, mint az az embör.