United States or Jordan ? Vote for the TOP Country of the Week !


Vorwerts vagy húsz lépéssel... Jól megy! Inog a büdös moszkáli! Auf... Felugrott és előre rohant. Mi többiek utána. Ordítottunk, mint a megveszekedett vadak. Az előttünk mozgó orosz front csakugyan megingott, nem bírta a szuronyrohamot... meghátrált, majd felbomlott és futva menekült visszafelé... Ennél rettenetesebb kavarodást még elképzelni sem tudtam. Köztünk is vége volt minden rendnek.

Ekkor elvégezvén az étkezést, elhagyták az ebédlőt, s a külső termekben ismerőseik közé vegyültek, de Oroszlay csak rövid ideig maradt, s bizonyos elégültséggel távozott a kaszinóból, tudván, hogy egy lépéssel közelebb jutott Dózia láthatásához. Hogy mi czélja van neki e találkozással, arra nem gondolt. Sokkal nagyobb idealista volt, mint hogy számításokba vagy következtetésekbe bocsátkozzék.

Erre felneszelt és erősen hunyorgatott. Valószínűnek látszott, hogy ért németül, mert belenyulkált kócos vörös hajába és megvakarta fejét, mintha az adandó válaszon gondolkoznék. Úgy látszik azonban, hogy semmi sem akart eszébe jutni, mert a válasz elmaradt. Aztán újabb hosszas bámészkodás és újabb orrfintorgatások. Egy lépéssel megint közelebb jött.

Látjátok, milyen szelid, milyen hizelkedő; mint egy valóságos asszony, a legveszedelmesebbjéből. Még eddig mindig szabadon volt: játszott a gyerekekkel, meg a háziállatokkal; szereti a nappalt átaludni, de amint alkonyodik, Zulejka megéled; kisampolyog a kert bokrai közé és lassú lépéssel haladva nyujtózik el, úgy les mindenre, úgy figyel mindenre.

Legsietősebb dolgát is csak nagyjából végezte s aztán ellépett az istállóból; körülkerülte a szérüskertet s a kazlak mögött sebes lépéssel indult a juhászszámadó lakása felé, amely az utolsó házban volt a pusztai major cselédlakásai közül Alighogy az akácos mellett arra fordult, nagyot dobbant a szive. Ugy volt, ahogy gondolta.

Körülnézett, hogy kinek beszéljen s hirtelen karonfogva engem, pár lépéssel előbbre vitt, mintha titkot akarna mondani. Nagy tanulmány ez kérem, nagy tanulmány. Hiszen uraságod gondolja már, elvégre literátus ember, a kinek nyitva van a természet. Jöjjön csak, jöjjön... Egyszerre azonban hátrafordult s engem eleresztve ott kezdett beszélgetést. Te Feri, tudja ez az ur az alapelvet. Nem. Nem?

Már nem lehetett, remegett az izgalomban, mig előre tolták egy-egy lépéssel s mikor már látta, hogy okvetlenűl a szuronyok közé jut, reszketve szólott a csendőrökhöz: Eresszetek be testvér, ti is szegény emberek vagytok. Hátulról mindig előbbre tolták, egy csendőrkáplár mellbevágta a puska agyával. Az ütéstől elszédűlt s támolyogni kezdett, valamit keresett, a mibe megfogódzzék.

De merjen valaki csak egy lépéssel közelebb menni hozzá, mint a hogy ő megengedi, úgy megjárná, mint a hogy már sokan megjárták vele. Félek, ez lenne sorsa az Atlasz-gyereknek is. Nem volna , ha tapogatóznál? Isten mentsen! Mihelyt észrevenné, hogy komolyabb szándékunk van vele és az Atlasz-gyerekkel, rögtön hátat fordítana neki. Hagyjuk hát reájok a dolgot.

Amikor hosszas bámészkodás után egy lépéssel megint közelebb merészkedett és levette vállairól a kiismerhetetlen színű nagykendőt láttam, hogy idősebbnek kell lennie: a szakadozott blúzt egészen kifejlett mellek feszítették.

Ezt különben folyton tervezték, de soha se lett belőle semmi. Kiss Ferencz, mit tudsz szent Antalról? Mondd szóról-szóra. Mikor a gyerek hallgatott, közelebb ment hozzá. A fiu is hátrált egy lépéssel s maga elé emelte mind a két kezét, mig jajgatva siránkozott. Tudtam, tudtam, de elfelejtettem... Csak egy kicsit gondolkozom...