United States or Zimbabwe ? Vote for the TOP Country of the Week !
De jó szerencse, hogy fölébred drótos tornyában a vakmadár, a félszemű kanári s valamit füttyent. Ifijúr, amint szedik ki a ruháiból, ellenkező oldalra van fordulva az ágyon, azonban hát mit neki egy almát kétfelé vágni. Ifijúr rúg egyet magán s elrúgván a segítő kezeket, a rabmadár felé fordul és kinyújtván arra felé a kezét, ahol a drótos állat csörömpöl, azt mondja: Au o o o!
Fiam, az öröm jobban gyógyít Vesicatorius doktor uram minden medicinájánál... Örvendek, hogy leányom megjött, de még jobban örvendek, hogy öt rövid nap múlva az izzítás be lészen fejezve. Mondd őszintén, remélsz-e valamit? Egész sikert nem, de biztató jeleket igen! Én is ebben hiszek, mert ahogy az imént elszunnyadtam, álmomban a vörös oroszlánt láttam csudálatos ragyogásban. Ez jó jel!
Hát kérdé ismét szelíden a káplár a fatornyos hazádba üssön a ménkű kilenc oldalról október tizedikén: hát miért? Matiász Sós felelt: Jelöntöm alásan: csak. A »csak« nagy szó, amire nagyon bajos szólni valamit. Ebben az esetben épen azt jelenti, hogy Matiász Sós nem hajlandó annak a megmondására, miért kell neki az engedély.
Csinál asztalt is, ha kell, szóval építőmester, zsindelyező, asztalos egy személyben és ellátja, megteremti egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De vannak sokan olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a vásznat otthon szőtték, a szerszámokat otthon készítették és bizony nagyon ritka dolog volt, ha valamit vásárolni kellett.
Gondolj ki valamit! kiáltott föl Hermance türelmetlenül, s kisietett az ajtón és nem a főlépcsőn haladt le, kilépve az előszobából, hanem egy melléklejárás felé haladt, hol a cselédség szokott le és fölfutkosni, s mely a hátulsó kapuhoz vezetett.
Jung Kálmán alig látható ajka megvonaglott. Mosolygott. Akkor a hölgy föléje hajolt és letisztogatta válláról a barackvirág szirmokat, melyek a kertből ráhullottak. Hirtelen megsimogatta a homlokát és az arcát. Aztán gyorsan megfordult és a szobaurhoz ment. Elmegyek. Kisérj el. Mondta fojtott hangon és már tüzte is a kalapját. Várj egy kicsit. Felelte a szobaúr. Valamit beakarok fejezni.
Kezet fognak az illetővel s mig magukban mosolyogva mondják, hogy: tolvaj, tolvaj, leülnek vele szemben az asztal mellé kártyázni. Van itt iró például, a kinek soha egy eredeti gondolata nem volt innen is, onnan is elcsen valamit s megbénult alak. Rettenetes az, hogy a bohémben nincs becsület.
A harag és türelmetlenség azonban már oly erős volt ebben a különben mindig méltányosan ítélkező óriásban, hogy valósággal is érezte a büdösséget, amelynek nyoma sem volt. Türelmetlen, őrmester úr... válaszoltam csak azért, hogy épen mondjak valamit. No, jó helyen kopogtattam!
Mit látott, mit gondolt, senki sem tudta, senkinek sem szólt róla; ritkán beszélt egy-két szót gyermekeivel, kik fölváltva folytonosan körülötte voltak; csak, a mit azelőtt soha sem tett, a hírlapokat kísérte nagy figyelemmel; minden hírlapot, mely a kastélyba járt, szobájába hozatott s mohón végig olvasott, mintha valamit keresne bennök.
Az ezredes gyorsan visszafordult s szárazon kérdezte: Katona akar lenni? Kadar fölállott és most már határozottabban felelt: Az. Mindaketten elhallgattak. Mikor már hosszu és igen kinos lett a szünet, Kadar azt hitte, hogy nem beszélt elég világosan, nem lehetett a szavaiból mindent ugy megérteni, a milyen igazán ő érzi a dolgot s ujra mondani akart még valamit.
A Nap Szava
Mások Keresik