United States or British Virgin Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az oroszokat ismét visszaszorítjuk a jezernicai völgybe. Ez a megnyugtató fordulat természetesen azért volt rám nézve felette örvendetes, mert nagy mértékben megkönnyítette vele szemben a helyzetemet. Nem tartottam volna emberséges dolognak, ha előbbi gyámoltalanságában magára hagyom és útjára bocsátom Isten nevében akire ilyenkor hivatkozni szokás.
De azt nem mondtad, hogy örültél, amikor otthagytalak. Nem örültem. És azt sem mondtad, hogy sohasem gondoltál rám... Éreztem, hogy lehetetlenség kirukkolnom az igazsággal, de meg voltam győződve arról is, hogy a tiltakozásnak sem adott volna hitelt. Valamely rejtelmes női ösztön súghatta meg neki az igazságot és ezt hasztalan próbáltam volna megingatni.
Vörös volt... róka, mint én és épen olyan csúnya, mint én... Megint az iménti fürkésző figyelemmel nézett rám, mintha ennek a kijelentésnek megerősítését várta volna. Gondoltam, megvigasztalom szegény kis kócos vendégemet: Igaz, hogy a te hajad vörös, Regina fiam, de azért nem vagy csúnya.
Ezek még nem ismernek; azt gondolhatnák rólam, amit akarnak. Mit tudják azt, hogy maga három napig ivott?! Azért ne haragudjék rám, Mariska; már megyek. De mondja, nem láthatnám őket az ablaknál? Ó, még ráér megismerkedni velök. A szezon végéig itt maradnak. Igen, de én egy pár nap mulva megyek San-Remoba. Pénteken, vagy legkésőbb szombaton. No, addig nem fogja elcsábítani őket.
Pár pillanatig így nézett rám, azután megszólalt: Tudod, öreg, tulajdonképen minden igaz és mégis semmisem igaz, kezdte. Neked, nem bánom, elmondom. Ugyis nyomja a lelkemet; pedig senkim sincs, akinek ezt a furcsa züllésemet megmagyarázhatnám. De már benne vagyok és ebből nincsen szabadulás. Lenyomott egy karosszékbe és mellém telepedett.
Egyszer említettem előtte, de úgy nézett rám, mintha keresztűl akart volna szúrni szemével. Majd arra is találunk módot, találunk módot, mondá Góg Ferencz görnyedezve. Addig is igyekezzünk szegény Sándorunkat lehetőleg szórakoztatni s elvonni lelkét emésztő tépelődéseitől.
Segíteni azonban már nem lehetett a dolgon. Regina! Harsány kiáltásom szikláról-sziklára vágódva, visszhangzott bele a levegőbe, sajnos, ezúttal is eredmény nélkül. A leány nem lehetett a torok közelében, különben okvetlenül meghallotta volna. Ha neheztelt is rám, ordítozásaimat bizonyára nem hagyta volna ily sokáig válasz nélkül.
Előre hiába mondanám meg, mert nem vagy ismerős ezen a mi vidékünkön és okosabbat úgysem tehetsz, mintha rám bízod magadat. Nem igaz? Tehetsz most valami okosabbat? Erre bizony nem volt mit válaszolni. Szent igaz, hogy most semmi okosabbat nem tehetek.
Nem vettem észre pedig, hogy sánta lett volna az a bitang. Pedig semmi baja sincs a lábának, ugy "külsőleg" megvizsgáltattam, szóval nem az volt. Ez itt mintha sunyin nézne rám, a mikor idejövök, hanem ez kicsi, igen kicsi. Amaz nagyobb volt, sokkal nagyobb: különben hiszen mind benne vannak a lajstromban, szépen sorjában. Nincs köztük, nincs mondhatom.
Elhatároztam, hogy elmegyek és nem jövök vissza. Holmidat, amit rám bíztál, szépen összehajtogattam egy csomóba, ráemeltem a kőpadra, hogy azonnal megtaláld, ha visszajössz érte és elindultam ide ehez a pajtához, hogy innen tovább menjek a falu felé... Bele akartam vetni magamat a kéngőzbe. Hát ezt elég rosszul gondoltad ki!
A Nap Szava