United States or Angola ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ne így!... Mondd, hogy megértesz; hogy sajnálsz; hogy jó akarsz lenni hozzám; eressz el szelíden, jóságosan, gyöngéden, Menj. Hagyj itt neki! Judit!! Ne nézz rám úgy! Tudhatod, hogy nem mondom komolyan. De nem bírlak elengedni. Éppen ma nem. Miért éppen ma nem? Mert ma érzem úgy, ahogy még soha, hogy szeretlek. A levegő szinte sistergett az ajka körül, olyan forrónak érezte azt Hadady.
Ugy e, örülsz neki. Mondd, hogy örülsz. Szólásforma, udvarlás. Sok asszonynak mondtál már ilyet. Félsz örülni... Azt hiszed, abban vallomás volna. Nem bírom ezt a hangot, Bandi. Nyugtalanítasz vele. Most már késő; én már nem tudok másképen. Lásd, ezzel üldözöl el. Mert inkább meghalnék, semhogy fájdalmat okozzak Editnek. És ha nem okoznál? Vajjon nem lehet azt elkerülni?
Ej! azt a derék embert szeretném ismerni, a ki a mások adósságát kifizeti, mondá Atlasz úr hitetlen gúnynyal. Nekem is szükségem volna ilyen jó barátra. Mondd meg a nevét, talán kifizeti az én adósságaimat is. A neve Góg Ferencz. Úgy! A neve Góg Ferencz! kiáltott Atlasz úr leeresztett orral.
A kapitány hosszú, unalmas értekezésbe kezdett a Cales-vidéki boroknak füstön való érleléséről, de az aedilis félbeszakította: Mondd meg inkább ó Testa, hogy arcod vörösséget Lunától kölcsönözted-e, vagy a sabinumi szőlők nedvétől? Sabinurni! rázkódott össze a kapitány. Hiszen az rosszabb a tengervíznél. Az ember vízkóros lesz tőle, mint Syrus.
A leány tetőtől-talpig végigmért, azután elém állt, kidüllesztette előre álló melleit és nyersen, kihívó, szinte sértő hangon akkorát kiáltott, hogy szinte csattant: Mondd... hogy hívnak téged?
A nyugati láthatár távoli peremén csakugyan sötét felhőtömegek gyülekeztek. Engem e pillanatban azonban inkább ez a szó fogott meg, hogy »otthon«. A leány már több ízben használta ezt a kifejezést. Mondd csak, Regina, kérdeztem inkább némi érdeklődéssel, semmint kíváncsian mit értesz te azalatt, hogy »otthon«? Hol van neked vagy nekem otthon? A leányt szemmelláthatóan meghökkentette a kérdés.
Ne röhögj, utasított rendre ingerülten a leány, hanem mondd, van vagy nincs? Már hogy az istennyilába volna, ha nincs! Miért kérdezed? Nur so... Gyermeked sincs? Ahol feleség nincs ott gyerek sincs... okos! A kis vörös eltünődött. Ja... ez igaz dunnyogta végül helyeselve ez igaz... A mi Adolfkánknak ugyan nem volt még felesége, mert még csak Fratz volt, de gyereke már volt.
Lola jó messziről észrevette a követséget s figyelmeztette Mirát: A gavallérjaid hűségesen megvártak bennünket; nézd, hogy törtetnek előre a postillonok! Mondd, hogy: gavallérjaink. Mert csak az egyik az enyém. Melyik, ha szabad kérdeznem? Mira álnok mosolylyal felelt: Válassz te; te vagy az öregebb. Én megelégszem azzal is, aki neked nem kell. De zavarba hoználak, hogy ha választanék, ugy-e?
Az atyák sokat elnéznek fiaiknak, s talán ebben rejlik a későbbi baj és szomorúság, mit azok szüleiknek okoznak. Lassan kiforrják magukat s később megcsendesednek. Nem mindegyik! s félek, hogy fiunk nem azok közül való! Fölösleges és időelőtti félelem! Mondd csak, Bertalan, óhajtanál te Veronikának olyan férjet, mint Béla? Eszthey kissé megzavarodott erre a kérdésre. Nem!
Hányadszor kérded ezt, Ernesztine? folytatta a tükörtől visszafordulva Hermance grófné, s ujra jóízüen nevetett; majdnem csúfolódva ejté ki szavait. Mondd, miért akarsz visszatartani, hisz tudod, hogy rossz helyre nem megyek! Nem tudom.
A Nap Szava
Mások Keresik