United States or Uganda ? Vote for the TOP Country of the Week !


Nem volt. De volt, volt!... Láttam, hogy egy ember mereszti rám onnan a szemeit... Ráhagytam legyen úgy. Hiszen bizonyos, hogy vissza-visszatérő rémüldözési rohamában tényleg látta, amit más emberfiának normális elméje nem figyelhet meg. Nem ingereltem tehát az ellentmondással, amit az ilyen hallucináló betegeket rendszerint csak annál makacsabbakká szokta tenni.

Maga se tudta, hogy mit, de valami rettenetesen gorombát, sértőt, hogy ugy szökjék az arcukba a vér tőle, mint a hogy pirulnia kellett neki ma. Hogy azután mi lesz, az mindegy. Alig mentek pár lépést visszafelé, ujra egyebet gondolt. Kivette a kocsis kezéből a gyeplőt s megint hazafelé fordította a lovakat. Hajtani próbált, de unta.

Egy napot el ne mulaszsz, valakin hogy csinyt ne kövess el, Mit keserüljön amaz; senki ne tudja csupán. Vallásod köntös, leveted, meg felveszed egyként, Lelkedet egy se köti; senki ne tudja csupán. Hogy ha van Isten, ; de ha nincs, ugy félni se kell őt; Mind szabad, a mi lehet; senki ne tudja csupán. Deák Ferencz-adoma. Meglátogatja az öreg urat egy barátja a vidékről.

Ugy tudom, hivatalból is áttették az ura mellé... Pár év alatt igen leromlott az öreg. Már jól benne voltunk a háborúban. A nagy Moloch, minket orvosokat is ugyancsak hajtott. Ritkán láttam. Feltünt. Nem így, öregem. Nagyon egyedül vagy. Legényesebbek vagyunk, ha asszony köti csokorra nyakkendőnket... Szatírikusan pislogott. Tán ördögöd van, Jánoskám, hogy egy követ fujsz Zsenkó lányommal.

Föltekintik a pincében, de leginkább nem is pincében szokott az lenni, hanem kamrában, mert amelyik ház nem kőből épült, annak nincsen pincéje, odakint pedig kevés ház van kőből való. A bor ennek folytán nem valami híres úgy ízre, hanem azért ereje van neki lehetősen. Meg is állapodnak valamelyik akónál, hogy ez lesz a legjobb. Azután alkudoznak.

Tudja, akik voltak a régi időkbe hírös nagy festők, hogy úgy festeni még ma se tud senki hát a lakatosságba épen ilyen ez a mestör. A lakatost így megmagyarázván, a malacról tárgyalnak, amely tegnap megszökött az udvarról Tegnapelőtt vették a malacot s megszökött.

Bátor és merész a kovács, ellenben meggondolt a szűrszabó, nótás a csizmadia, hallgatag az ács. A cukrász pedig szelíd. Ő mindig fehér kitliben jár, fehér cukorral, liszttel, édességekkel, lágy, puha dolgokkal foglalkozik, ez onnan van. Így történt aztán, hogy a cukrászt érdekelte a sors, hogy ad ő kölcsönbe pénzt, csak úgy becsületszóra, kézadásra.

Ez hazugság, lehetetlen! kiáltá Ilka, s bár valóban kétlé a bojár állítását, mégis minden vére arczaiba lövellett. Ugy van, ő megházasodott, ismétlé Gyurka s most az ajtó megnyilt s elhülve tekinte ki a kapitány. Ki jött be az ajtón, s ki vezeté őt? miből kitünő, hogy a moldovai kapitánynak nagy oka volt az ajtónyiláskor elhűlni. Judith szúrós beszédei. Hosszú éj után hajnal kezd hasadni.

Ő maga is urfi... Te utálatos bivaly, ugy lökdösöl, de ugy... Ilyenkor már nehéz lélekzettel, erősen szuszogva elaludt s a nagy bivaly Adolf, sóhajtva járta körül az ágyat, hogy betakarja a fölfuvódott formátlan testet.

Most itt van ni, szép kátyúba vitte a papi barátság. Ha még élne a bölcs rabbi, milyen kárörömmel hajtogatná a fejét, és mondaná: úgy kell neked, vén Sámuel!