United States or Falkland Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Talán szerezhetne valami kis kondicziót. Az asszony fölállt s lázfoltok gyultak ki a szemei alatt. Rekedten hörgött a hangja, a mint fuldokolva kitört a melléből a rettenetes méltatlankodás. Ő! Neked! Előbb engem temess el. Te akarsz vele békülni, te, a ki tudod, hogy gazember. Erről ne beszélj. De édes lelkem... Te akarsz kezet szorítani azzal a bitanggal.

Nagy fájdalmaim között is láttam és ez végtelenül jól esett, hogy a párját féltő tigris rettenetes gyűlölete lobog égő szemei mélységében... De hiába leskelődött, nem látott semmit. Széttépném azt a kutyát... sziszegte fogai közt. Mindhiába. Élőlénynek az egész környéken sehol semmi nyoma.

Most Hermance szemei teltek meg könnyel, s betakarta arczát, és ez a mozdulat, s levert tartás oly nagy bánatot fejezett ki, hogy a fiatal leány láthatólag megdöbbenve, percz alatt mellette termett és letérdelt előtte. Bocsánat, rebegte alázatosan, mialatt ujra zokogásban tört ki. Ez már valami, mondá diadalmas arczczal Obrenné. Legalább mutatja, hogy megbánta bűnét! De én nem hiszek neki.

Az idegen meghajtá magát: Mindenekelőtt engedje meg, doctor illuminatissimus, hogy köpönyegemet letehessem mondá azután olyan elfogulatlan nyugalommal, mint aki rövid távollét után jön haza. Erre a háziúr is higgadt nyugalmat erőltetett magára, de vörösre gyúlt arca, rejtett örömtől izzó szemei meghazudtolák ezt. Bocsássa meg felindultságomat, kedves...

Az ön barátai az enyémek is, Klára! és olyan igaz, olyan biztató tekintettel nézett , hogy a lány boldog, ujjongó szívvel távozott a szobából. Amint azonban az ajtó betevődött, eldobta az álarcot. Arca eltorzult, szemei féktelen, emésztő gyűlölettől lángoltak. Kacagott.

Emlékezik, hogy ezelőtt tizenöt évvel egy szenzácziós gyilkosság történt Budapesten? Történt több is, nem tudom, melyiket érti méltóságod, viszonzá Holcsi s szemüvege alatt villogtak szemei. A lapokban körülbelül a következő fölhívás jelent meg akkor: Tegnap este 7 és 8 óra között borzasztó gyilkosság történt a Soroksári-út egyik házában.

Ebben a pillanatban egy bíborszegélyű tóga csücske lebbent meg fönn, a templom oszlopai között. Egy szokatlanul fiatal aedilis közeledett a játszók felé, lassan, elgondolkozva lépegetve az árnyékos csarnokban. Simára, borotvált fehér arca kissé duzzadt volt és álmos kifejezésű, amivel éles ellentétben álltak energiától sugárzó, fényes fekete szemei.

Nagy fekete szemei harmatfelhős éjhez hasonlának s belőlök neheztelés sugárzék, milyet az ég mutathat, ha szánakozva és nem büntetőleg tekint a föld hibáira.

Nem is fényes, hanem olyan komor fekete, mint a szén s rögtön a haj alatt befoglalva a hatalmas, nehéz, de puha keretbe olyan fehér és tiszta volt az arcza, mint a frissen hullott . A szemei nyugalmas, mély pillantásuak voltak, szája kicsi, husos s éppen csak a homloka kissé nyomott. A szép lány jelenlétét határozottan észre lehetett venni a bolt forgalmán.

Apró, hunyorgató szemei eltűntek... ezek a szemek, melyek most nyugodtak rajtam, nagyok és boldogan mosolygó asszonyi szemek voltak, tele öntudattal és mosolyukban is valami sejtelmesen érett komolysággal. Kezét nyújtotta és most már a zavar legkisebb jele nélkül üdvözölt. reggelt! Helyesen tetted volna, ha hamarább fölébresztesz. Túlságosan sokáig aludtam.