United States or Marshall Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Valamivel öt óra után, balkézt benn az erdő széle közelében, kisebbszerű irtást közelítettem meg. Pár pillanatnyi vizsgálódás után meghökkenve láttam, hogy az irtás nem favágó kéz munkája, hanem a 2l-es gránátoké.

De nem haragszol, ha megmondom? kérdé Atlasz úr aggódva. Én nem akarok rosszat mondani Kláráról, száz esztendőt éljen. Nem is volt vele, nem is láttam, hogy találkoztak; de mikor a mezőn jártam, arra láttam lovagolni azt a fiatal urat, a ki tegnap itt volt és eltünt; de ne gondold, hogy rosszat akarok mondani Kláráról. Jól van, felelt Sándor kurtán, rekedten, s kifordult a szobából.

Ő szabad ura tetteinek, s azt teheti, a mi tetszik neki. Egyáltalján, ismeri a Dóziát? Én a gróf karjaiban láttam Pármai kisasszonyt, s csak tőlem függ, hogy egy hónap alatt neje legyen. Ne mondja? És mi köze önnek Pármai kisasszonyhoz? Az előbb méltóságod tagadott meg tőlem egy feleletet, s most én hasonlót teszek.

Vágytam , hogy lássam az én régi kenyeres pajtásomat, akinek a sorsa iránt különösen is felkeltették az érdeklődésemet azok a mendemondák, amelyek róla az egész környéken szárnyaltak. Bizonyos voltam benne, hogy Ambrus megörül, ha meglát. Minthogy a mulatság után bent maradt a városban, felkerestem. Olyan bolond örömben sem láttam még valakit azért, hogy engem ölelhetett.

Egy este, pár nappal később, hogy Eszthey grófné a beteg asszonynál volt, az nagyon gyönge lett s nekem valami ellenállhatatlan ösztönöm támadt, hogy még egyszer fölkeressem őt az éjjeli órákban... Hátha reggelre meghal, gondoltam fájó szívvel s visszatértem hozzá... De megdöbbenve láttam, hogy ajtaja tárva-nyitva van s midőn a küszöbre léptem, Holcsit láttam egy kis leánynyal karján, köpenyegbe burkolva onnét kilépni és meghökkenve hátrálni előttem, kit ily időben nem gondolt ott találni.

Főleg pedig óvakodik valamiképen megsejtetni, hogy ebben a restelni való komiszságban katona és katona között nem igen lehet különbséget tenni... Láttam effélét is eleget. S ha még oly kegyetlen büntetés fenyegeti is az embereket, a szemeik elé kerülő szoknya nincs tőlük biztonságban. Egy pillanat alatt megvakul, megsiketül és gazfickóvá aljasodik még a tisztességesebbje is.

Egy darabig szótlanul követtem, de amikor bizonyosnak látszott, hogy nem fog megállani a menedéken, hanem lefelé indul a völgy hajlása irányában elérkezettnek láttam az időt, hogy megszólaljak. Erre igen súlyos okom volt.

Mi az, hogy: láttatja? István: Anyám igy mondja. De az iparosnak sincs dolga. Azt meg adóval zaklatják. Láttam a Rubinnál. Van czigarettád? A korcsolyás: Nincs, de veszek. Gyere. A gyerek egy kicsit eltünődött, hogy visszaforduljon-e az utjáról. A másik vigyorgott ezen, mire hirtelen elhatározta magát s megfordult. A korcsolyás: Nem kapsz ki otthon? Majd mondok valamit.

Gondolhatod, mekkora tűz lehetett az, amely ezeket a vastag kapcsoló-vasakat ennyire el tudta görbíteni. Nagyon gondolhatom, mert akkor már itt voltunk. Láttad a tüzet is? Persze, hogy láttam! Hát akkor tudod... Egy láng lett minden, amikor azok jöttek és mindent felgyújtottak. Mi szaladtunk. Én egyenesen az erdőbe szaladtam. A többiek... a többiek... Nem is emlékszem, hogy mi lett a többiekkel?

Ostobaságot csináltál, Regina... Meg kellett tudnom, hogy hol vannak és hányan vannak.... azért, hogy te is tudd. A fánk alatt ülnek és huszonnyolcan vannak. Egy lovat is láttam. Oda van kötve a fához és a nyereg most is rajta van. Ez talán azért van, mert a tiszt tovább akar menni embereivel, csak megvacsoráznak... A tiszt is fiatal ember.