United States or Algeria ? Vote for the TOP Country of the Week !


Azzal távozott. T ...y Sándor aludt tovább s álmodott a pármai herczegről, hogy akasztatja a politikai vádlottakat, s hogy korbácsoltatja a piacz közepén az urhölgyeket, akik az olasz trikolort merik viselni öltönyeiken.

A gyerekek feljöttek az órával, Miklós még egy ideig maradt, aztán távozott »kezét csókolom«-mal. Meg is csókolta. A dolog oly egyszerű. Miklós csak itt, a nagy városban volt kevés ember. Oh, lent a falvakban, a házakban a fatemplomok mellett, már az egészen más. Az előzetes ügyek elvégzése után két heti szabadságot kért, elutaztak s öt nap múlva visszajöttek s rendben volt a dolog.

Enyingi azonban látta Veronika arczán, hogy az valami nagy elhatározásra készül s jobbnak találta egyedül hagyni a hölgyeket és rövid idő mulva ő is távozott, azzal a szándékkal, hogy fölkeresi Jakabot, kinek arcza halálos sápadtságából gyanítá, hogy az miféle kedélyállapotban lehet.

Midőn a hölgyek leszálltak a fogatról, már egészen sötét volt, de Hermance mind a mellett óvatosan körültekintett, mintha valamely véletlen találkozástól félne, de az utcza teljesen üres volt, s ő Dóziával együtt észrevétlenül surrant be a hátulsó kapun és sietett föl azon a melléklépcsőn, melyen távozott.

Egy napon, folytatta Hermance, levelet kaptam. Ismeretlen kézre vallott a czím fölirata, hordár hozta, ki azonnal ismét távozott s én fölbontva a borítékot, körülbelül a következőket olvastam: «Egy anya, ki halálos ágyán fekszik, kéri méltóságodat, keresse fel őt Isten nevében.

Azt nem tudom. Én nem beszéltem távozása előtt vele. Ernesztinnek fogalma sem volt arról, hogy távozott, ő látta őt utólszor, de mialatt aludt, a leány fölhasználta az alkalmat a távozásra. És hova ment? Azt sem tudom viszonzá a grófné elpirulva a kiejtett valótlanság miatt, mit készakarva ejtett ki. Nem kerestetted? De igen, azonban nem jöttem nyomára hollétének.

De mondta öttem. Gyerökkoromba... Ezzel elkezelt. Isten fizesse mög köszönte, amint távozott. De igen zavarodott lehetett e nem várt esemény következtében, mert a botját ott feledte. Az asztalnál ült egy államhivatalnok s egy boltos A hivatalnok azt mondja: Ugyan miben járul az állam fentartásához az ilyen ember? A boltos azt mondja: Ugyan, hogy élne meg az ilyen emberekből a kereskedő?

Kardos elvégezvén a rábizottakat, miután tudatta Dózia hollétét, távozott, s midőn az ajtó becsukódott utána, Enyingi gróffal állt szemben az előszobában, ki mosolyogva mondá neki: Fogadja elismerésemet, Kardos úr. Maga valóban nagy mester a kutatás terén, de egyet kifelejtett számításából. És az? kérdé láthatólag megütődve Kardos.

Az ön barátai az enyémek is, Klára! és olyan igaz, olyan biztató tekintettel nézett , hogy a lány boldog, ujjongó szívvel távozott a szobából. Amint azonban az ajtó betevődött, eldobta az álarcot. Arca eltorzult, szemei féktelen, emésztő gyűlölettől lángoltak. Kacagott.

Így a bérletre nézve nem tud ön rajtam segiteni s kénytelen vagyok máshoz fordulni, mondá Jakab gróf, látva, hogy az ügyvédtől nemcsak nem tud meg semmit, de további kérdezősködésével gyanut ébreszt benne. Azért elhagyta helyét s rövid köszönés után távozott. Az ügyvéd nevetve tekintett utána. Ez a jámbor fiatal ember Holcsi Kálmán eszén akar túljárni, gondolta diadallal.