United States or Guyana ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mondtam már, hogy nagyon szomjas vagyok. Láttam, hogy ez igaz. Borzasztó mohón nyelte a vizet. Bizony, a szomjúság nagy ellenség. Elég már, Regina, megárt. Merthogy a víz is megárt. Jó hideg... Lehet, de már elég volt. Ha nem hallgatsz a jó tanácsra, levágok erről a mogyoróbokorról egy vesszőcskét és kikapod vele a huszonötöt. Épen alkalmatosan fekszel a huszonötre.
Talán beteg, hisz borzasztó megrázkódtatáson mehetett keresztül. Oroszlay hallgatott. Ne kínozd magadat mindenféle föltevésekkel, várakozzál néhány napig türelmesen, s én hírt hozok neked róla, folytatta hévvel Enyingi. Megtennéd azt? kiáltott föl örvendő arczczal Oroszlay. Megváltás volna az rám nézve, ki félelemben rettegve töltöm az órákat Dózia miatt.
Rajtam jobban meglátod, hogy mennyit kell levenni a nyakon, a háton és a mellen. Fölvegyem? Vedd. Úgy festett benne, mint egy bő zsákban. Borzasztó sokat kell »bevenni« hogy viselhesse. Csak bátran! biztatott mosolyogva. Ha bátorsággal lehetne megcsinálni, akkor már rég készen volna, tudomány kell ide, lelkem, nem bátorság. Félek, hogy teljes-tökéletesen elfuseráljuk. Megállj csak...
Csak a mellény hibás begombolásán látszik meg, hogy nincsenek rendben a gondolatai. A jó reggelét neki! Sajátságos állat az ember, de sajátságos állat a hernyó is. Az ember rettentő szeret élni, de a hernyó is borzasztó szeret élni. Az ember is csak rájár egymás fejére lehetősen, hogy egymás tetejében haladhasson, hanem e tekintetben mégis különb állat a hernyó.
Már lágyulni érzém keblemet, midőn a zajra fölébredt gyermekeim sikoltásuk egész hatalmában ébreszté föl lelkiismeretemet, hozzájok akarék fordulni; de a mellék ajtó nyilt föl, s egész fölséges méltóságában lépett elő Lónyay Anna; egy pillanat, és lelke megismeré az egész borzasztó tettet.
Steinville az ország kárára a Türkenfrasz kapitány által fölhozott okokból hátrahúzta magát, örülve, hogy a tatárok békén hagyták és egy dicsekedő jelentést külde a diadalmas Savoyai herczeghez, hogy ő a számtalan ellenség elől «szerencsésen retirált». A tatárok gáttalanul áraszták el a vidéket, minden boldogságot elriasztva borzasztó tetteikkel.
Borzasztó felelte a leány, de nem tudott elég halkan beszélni, mert az egér is meghallotta s gyorsan vissza szaladt a kemencze mögé. Lássa elkergette... Gergely most már szépen jó éjszakát kivánt s vissza akart menni a szobájába. A leány azonban csak nem bocsátotta el a karját s rémülten kérdezte: Itt akar hagyni? De hát mit csináljak, látja, hogy nincs már baj. És az egér?
A napos káplárok patkós bakancsa kopog a folyosók aszfaltján, másként csend van mindenütt, csak épen a tizenegyedik század káromkodik borzasztó módon, mivelhogy holnap istennek valamely ünnepe leszen s ekkor ki kell a templom elé parádéba állni.
Borzas vörös haja arcába lógott, szemei lehúnyva, arca halálsápadt, szájában valami rongydarab... sovány kis hasán harántfutó körömnyomok... Borzasztó! A legkegyetlenebb szívű ember is megsajnálta volna. Miféle ronda gazemberek voltak azok, akik ezzel a vézna és gyönge teremtéssel így tudtak bánni! Regina! Bátorság, szegény gyermekem... én vagyok!
Ellopták gyermekét... Semmi, semmi sem maradt belőle nekem. Szegény uram, mondá meleg, résztvevő hangon a detektiv és érezte is, a mit mondott, mert társa arczán oly kétségbeesett fájdalmat látott, mi meghatotta. Ön az első, ki ama borzasztó eset óta részvéttel szól hozzám... Óh, ha tudná, mily alávaló gazok az emberek! Volt alkalmam őket megismerni, viszonzá a detektiv.
A Nap Szava
Mások Keresik