United States or Svalbard and Jan Mayen ? Vote for the TOP Country of the Week !


Addig még legalább... legalább... három-négy óra van hátra, talán még több is, mint három-négy óra... Nem igaz? De igaz. Schauéns, Sie!... szamár. Ez olyan örvendő, sőt diadalmas hangon volt mondva, hogy el kellett nevetnem magamat. Becsípett kicsit a vörös és ennek én voltam oka.

Még jóformán oda sem ért, mikor már hum, de mielőtt teljesen elaludna, így vélekedik: B b b buta. Ez nála a jóéjszakát kívánás, mely után elcsendesül. A házban mély csönd és nyugalom van teljes egy óra hosszáig. Akkor újból rémes csatakiáltás hallatszik a kocsiból: Appá! Appá! A duttyán A két végén van két nagy karó egyenesen, mert a földbe ásattak.

A szoba sarkában állott az iróasztal s fölötte két fehér lap hivta fel magára a figyelmet. Az egyiken vastag, fekete betűkkel ez volt olvasható: „A t. megrendelő művész urak a munka árát előre tartoznak lefizetni." A másik lapon ez volt: „A tulajdonos Piacella Virgil akadémiai szobrász úrnak szólítandó a művész urak által is, akiknek csak délután négy és öt óra között áll szolgálatára."

Megfordult és szobáiba ment, hol helyet foglalva, tovább tünődött, de megjegyezvén magának az ügyvéd lakását, elhatározta, hogy a következő nap fölkeresi őt, bár megkoczkáztatta azt, hogy ott férjével találkozik... Midőn egy óra mulva férjével a második reggelinél együtt ült, azt nagyon szórakozottnak találta. Hol töltötted a délelőttöt? kérdé odavetve tőle.

Mire másnap reggel későn hat óra tájban kinyitottam a szemeimet, Regina már fenn volt és épen tömött vörös hajának megfékezésével bajlakodott. Módfelett rakoncátlan természetű volt ez a dús vörös hajzat, amely ékességnek bizony csak a legnagyobb jóakarattal lett volna nevezhető.

Nem neked mondom kezdte reggelenkint, ahogy a kávéházba megérkezett, mert te fenegyerek vagy, akinek a hadseregben volna a helye, de hidd el, a párbajt azoknak találták fel, akik nem tudnak vívni. A kárpitos megvágja az őrnagyot, az ügyvéd lelövi az erdészt, a commis megsebzi a vívómestert s mindez huszonnégy óra alatt történt.

Ma extra porció jár ki a legénységnek fejenként félliter borral. Ebből minden fiú már délben megtudta, hogy a mai szent nap lenyugvásakor valami lesz... Extra menázsi, bor, dohány közönséges alkalmatosság idejére nem jár, csak ha »valami lesz«... Az előjelek már esti hat óra tájban mutatkoztak. Eleven sürgés-forgás indult az egész vonalon. A Kompagnie-Train munkában volt.

Nem mozgattam tovább ezt a dolgot, hanem igyekeztem, hogy közvetlenül a nyomában maradjak sántikáló lábammal, különben elvesztettem volna szem elől. A forráshoz érve tele merítettem a vászon-vedret és azzal haladéktalanul indultunk visszafelé. Sietni kellett a főzéssel, mert még egy rövid óra és ránk esteledik. Tüzet a barlang külső szájában magamnak kellett csinálnom, Regina nem értett hozzá.

Az egész csapat megállt s a föltápászkodók le sem törülve arcukról a sarat, fásultan álltak vissza a sorba. A vállak újra egymáshoz surlódtak, mintha a szélsők tartották volna az egész sort s a lábak újra cuppogni kezdtek a sárban. Végre sápadni kezdett a homály. Hat óra lehetett. Az erdő sötét foltja egyre határozottabban vált ki a meredek hegyoldalakon.

Mire a leány lekanyarodott egy fölötte meredek ereszkedőn a hegyláb tövébe hajnali négy óra is elmúlt. Közeledett a reggel, mindegyre világosabb és világosabb lett s az éjjeli harmat párolgása megkezdődött. Leérkezve a hegy lábához, Regina előre futott és a kikámvázott sziklás mélyedésben, mely akkora volt így alulról nézve, mint egy hatalmas kapu megállapodva, örömében tapsolni kezdett. Hein!