United States or Chile ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mit pletykázott? Biz én már nem igen emlékszem mosolygott kedélyesen az őrmester, miközben ismét óráját nézte fél tizenegy, lássunk a menázsi után! csak annyit tudok, hogy pletykázott. Olyasmi állt a firkájában, hogy a tanácsos urat »hölgytársaságban« találta. Hölgytársaságban? Abban. A dolog oly sután hangzott, hogy el kellett nevetnem magamat.
Nem kell szégyezkezni. Gyűrött és csúnya... nincs kivasalva... de mégis csak ruha. Visszaült előbbi helyére, maga alá szedte lábait és miközben apró, hunyorgó szemeivel merőn a szemembe nézett, hirtelen ezt a kérdést intézte hozzám: Mondd... van feleséged? A Weib, aki várja, hogy hazamenj? A követelő, sőt majdnem vallató hangot annyira mulatságosnak találtam, hogy nevetnem kellett rajta.
Ne búsúlj, meg fogsz szabadulni... de előre nevetnem kell, ha eszembe jut, hogy miféle hosszú pofákat fogsz te majd vágni, ha majd egyszer megint csak elédbe bukkanok és megkopogtatom lakásod ajtaját: ki van itthon? El kellett mosolyodnom ezen a látszólag pajzán beszéden. Hol van innen az én lakásom!
Addig még legalább... legalább... három-négy óra van hátra, talán még több is, mint három-négy óra... Nem igaz? De igaz. Schauéns, Sie!... szamár. Ez olyan örvendő, sőt diadalmas hangon volt mondva, hogy el kellett nevetnem magamat. Becsípett kicsit a vörös és ennek én voltam oka.
A Nap Szava
Mások Keresik