United States or Afghanistan ? Vote for the TOP Country of the Week !


Azonban lehet, hogy az irodafőnökömmel beszélt, mert nekem tárgyalásom lévén, nem voltam itthon s nem is tudom, miféle ügyben lett volna szerencsém. De ön iratta azt a levelet, melyben ide hivták őt egy bizonyos ügyben. Holcsi most már teljes nyugalommal viszonzá: Méltóságod téved, mert az irodából ilyféle levél nem küldetett a grófnak.

János tűnődve nézte, mikor a karót a nagykapu mellé, az utcai hídlás irányában leásták, a drótot ráfeszítették, az üvegcsimbókot hozzápasszoltatták s azután akár hiszik, akár nem világított. Hm mondta János. Harmadnap elment a mérnökhöz. Baj van, uram mondta a karóval. Miféle karóval? Akin a drót világít a nagykapu előtt. Már miért?

Jól mulatok, mit Dóziáról nem mondhatnék, mert ő folytonosan szomorú, s valami lázas nyugtalanság látszik rajta... Írjon, miféle tervei vannak a jövőre és mindenekelőtt küldjön pénzt, mert az élet itt ebben a méregdrága fogadóban igen sokba kerül. Szerető Klárája.

Ne búsúlj, meg fogsz szabadulni... de előre nevetnem kell, ha eszembe jut, hogy miféle hosszú pofákat fogsz te majd vágni, ha majd egyszer megint csak elédbe bukkanok és megkopogtatom lakásod ajtaját: ki van itthon? El kellett mosolyodnom ezen a látszólag pajzán beszéden. Hol van innen az én lakásom!

Enyingi azonban látta Veronika arczán, hogy az valami nagy elhatározásra készül s jobbnak találta egyedül hagyni a hölgyeket és rövid idő mulva ő is távozott, azzal a szándékkal, hogy fölkeresi Jakabot, kinek arcza halálos sápadtságából gyanítá, hogy az miféle kedélyállapotban lehet.

Mikor Zin-Zin Tatárország kormányzó mandarinjává lett, elindula Pekingben látogatásokat tenni a többi collegáinál. Kezdte a főmandarinon, Ling-ling-en, a hol is, chinai szokás szerint, egymást orraik összeértetésével üdvözölve, következő párbeszéd keletkezett közöttük: Óh sokféle érdemű Zin-Zin, mondsza miféle rendet akarsz te csinálni Tatárországban?

Miféle új bonyodalommal állunk szemben, hisz ha így van, azt kell hinnem, hogy Dózia ellen valamely merénylet készült, de akkor miért nem akarta őt Obrenné magánál tartani? Hol ismerkedett meg a grófné Obrennével? Az már régen vette kezdetét.

Ma még irok gyámatyámnak, s tudatom vele, hogy a fővárosba óhajtunk menni. Még pedig mielőbb! De hát miféle sürgős dolgod akadt ott egyszerre, hogy egészen megváltoztak terveid? Szeretnék multamról tudni, és arról adhat fölvilágosítást valaki, kivel beszélni szeretnék. Ki az? Esztheyné? kérdé mind nagyobb nyugtalansággal Klára, ki még soha sem látta ily kedélyállapotban Dóziát. Nem ő!

Meglepetve és megrémülve kérték a vele lévők, hogy az Istenért, vigyázzon: mit beszél, de ő még mérgesebben kiáltozá: az a tudatlan nádor! most már tudakolni kezdek, hogy hát mért haragudott ugy meg a nádorra? mire felelé, hogy Diószegen mindig boszusagot és bajt csinál neki az ott lakó, az a gonosz nádor; s midőn kérdezték: de hát miféle nádor az? felelé: F.... Nádor, a fiskális; tudniillik akkor kezdték a Ferdinánd nevü magyar embereket Nándornak nevezni.

Holcsi Kálmán, de nem hiszem, hogy ő fölvilágosítást adhatna a kérdéses ügyben. Én pedig meg vagyok arról győződve, hogy nemcsak tudja Dózia hollétét, de talán nála, lakásán van elrejtve... Hogy miféle czélból, azt természetesen lehetetlen kitalálnom, azonban valamely oknak kell arra lenni, hogy elcsalták innét a tapasztalatlan leányt.