United States or Isle of Man ? Vote for the TOP Country of the Week !


Természetes, hogy több afféle szentheverdel napokat ünneplő ispán-, kasznár-fajta részesült vagy komoly megintésben, vagy pláne egyenesen áldozatául esett az érsek reformmunkálatainak, kisöpörtetvén, mint haszonvehetetlen. A konczlesők azt hitték, no majd lesz itt szüret, majd lesz itt avancement. hogy az uj érsek minden gazdatisztet elcsap.

Leánya és nagyobbik fia egy telet már a fővárosban töltöttek, egy előkelő nemes családnál, hol tenger pénzt fizetett érettük; részt vettek minden bálban, a színházban páholyba jártak, korcsolyáztak, mulattak, szerepeltek, és senki sem tartotta őket zsidóknak.

Nyolc afrikai rabszolga vitte a gazdagon faragott gyaloghintót, amelynek félrehúzott zöld függönyei mögött fél könyökre támaszkodva feküdt a puha melittai szövettel borított vánkosokon. A vánkosokat minden nap friss rózsákkal tömték meg. A széles, kövezett út egyik emelkedettebb hajlásánál az aedilis kihajolt a gyaloghintóból és visszatekintett a város felé.

Az előadó ur nemkülönben finom úrnak látszott, különösen ilyen szép szobában, amibe, mintha csak mellékesen, amugy véletlenül tévedt volna be az íróasztal. Inkább asszonyos volt benne minden, puha, kicsi, selymes a divány, a székek, süppedő finom állatbőrök a földön és parfüm meg finom halványkékes czigarettafüst a levegőben.

A napokban a magyar szinészet egy nyolczvanhárom éves veteránját temették el, az uttörők elsejét, az öreg Balogh Istvánt, a ki hiven és lelkesedéssel szolgálta a szinügyet minden sanyaru időben, jutalmat nem keresve s a számos nyomoruságot vig kedélylyel fogadva el. A század első felében mint direktor dajkálta a még pólyás csecsemőt: a nemzeti szinészetet.

Úgy érezte, mintha mindig így lett volna, mintha gyermek koruktól fogva együtt nevelkedtek volna, és üresnek, léhának, hiábavalónak tünt föl előtte minden, a miben eddig élvezetét találta, s még a lovaglás és vadászat is csak azért nyert kegyelmet szemében, mert megoszthatta e leánynyal. Boglár Kálmán, Atlasz úr megnyugvására, végre belefogott a munkába.

Félig alva, gépiesen emelkedtek a lábak egymásután. A szél szembe vágta a nagypihéjű havat, amely a földön rögtön sárrá olvadt. A tisztek minden szót eltiltottak, de ez fölösleges volt. Senkinek sem volt kedve beszélni. Néha egy megindult valamelyik vízmosás szélén s csattogva ugrált lefelé a sziklákon.

Kardos detektiv nagyon ügyes s nagyon nevezetes egyéniség volt szakmájában. Gyakran vette a rendőrség is tanácsát igénybe, s mint egyik angol kollégája, a híres Holmes, ő is szenvedelemből dolgozott ezen a téren, mert, bár gazdag ember volt és semmiféle hivatalt nem viselt, életének minden napja be volt töltve a kutatásokkal, miket pusztán kedvtelésből űzött.

Minden új és szép volt itt neki, ki városban növekedett s a tavaszt, nyarat és őszt néhány busongó fán és bokron láthatta, melyek hasonlón az ő életéhez, tengették a főváros nehéz, meleg levegőjében életüket.

Kalpagja pedig otthon függött minden látogatónak unalmára. Csak egy szerencsétlenség érte szegényt senátori pályafutásán, leánya tudniillik, kit legalább is szenátornénak készített, inasába szeretett, ki a tatárok ellen a csizmadia czéh artilleriát, a vén puskát kormányozta, és mesterének kalpagját oly irgalmatlanul meglőtte.