United States or Bahamas ? Vote for the TOP Country of the Week !


Nem, azt nem tudja, mert különben följelentette volna a gyilkost. De hát ha már ennyit bevallott Obrenné asszony, mondja meg azt is, mi a szándéka fivérének Dóziával, kit oly hosszú éveken át figyelemmel kisért, azután Klárával elcsalatott innét, s most eltüntette? Esküszöm, grófné, hogy arról nincs fogalmam, sem pedig arról, hogy hol vannak jelenleg Klára és Dózia. Lehetséges az?

Fölhasználta szorongatott helyzetemet és terve sikerült; jól számítottak mind a hárman, s úgy engem, mint a leánykát kelepczéjükbe csalták s most... Álljunk meg itt, grófné! kiáltott föl Obrenné szájaszéléig elsápadva. Mindenekelőtt azt szeretném tudni, kiket ért hármunk alatt?

Ne sírjon, hanem beszéljen, kiáltott szigorúan Obrenné. Nekem nem felelt, most itt az ideje, hogy megvallja bűnét a... Gyorsan elhallgatott Hermance egy figyelmeztető pillantására. Beszélj, gyermekem, mondá a grófné szeretetteljes hangon... Tudod, mivel vagy vádolva, s mondd el, igaz-e az, vagy nem. Légy őszinte hozzánk.

Most igazán nem tudom, hova vigyem... Istenem, Istenem... Dózia, ha tudnád, ha csak sejtenéd, mily bonyodalmakba kevertél engem és magadat. A leány mind nagyobb csodálkozással szemlélte ezt a vergődést és nagy nyugtalanság látszott rajta. Bocsánat, asszonyom, de nem tehetem. Elveszteném minden növendékemet, ha engedékenységemnek hire menne, ismétlé Obrenné. Kitől tudnák azt meg?

Tett méltóságod az én intézetemért, folytatta hévvel Obrenné.

Obrenné távozott, s pár percz mulva kisírt szemű, igen szép, alig tizenhét éves leánykával tért vissza, ki lehorgasztott fejjel követte, s midőn megpillantá Esztheynét, kinek ottlétére, úgy látszott, nem volt elkészülve, megállt a küszöbön, mintha nem merne közeledni.

Holcsi nyugtalanul vette át a nyujtott levelet, mert, mint mondtuk, ő mindig nyugtalan volt, ha valami váratlan dolog érte... És a sürgős szó izgatottá tette. Obrenné állva maradt az ajtó közelében, melyen a leány távozott, s várt, míg fivére olvasott, ki végigfutván a sorokat, dühös káromkodásban tört ki, midőn a levél tartalmát végigolvasta.

Még más terveim is vannak, s miután az általam kihirdetett jutalom, huszezer korona, czélzata ily fényesen sikerült, remélem a többi is gazdag kamatot hajt számomra, mert nekem Dózia már sok pénzemben van, de sok jövedelmet is várok tőle. A grófot akarod megdézsmálni? kérdé nevetve Obrenné. Természetesen.

Azokkal, kikkel megismerkedtek, csakis a szálloda társalgási termében jöttek össze, vagy az épületet környező parkban, hol nem egy fiatal ember várakozott megjelenésükre, hogy pár szót válthasson velük, vagy sétáikban kisérje őket. Nyelvismeretét Dózia Obrenné intézetének, kitünő tanárainak köszönhette.

Az Üllői-úton, s azért nem vittem Dóziát hozzá, mert az utcza oly messze volt, s én az ebédről itthon elkéstem volna. Tehát az a katonatisztné Obrenné nővére, mert nekem azt mondták, hogy az az Üllői-uton lakik. De hát mire való volt ez a komédia és titkolódzás? kiáltott föl izgatottan Esztheyné.

A Nap Szava

egynehány

Mások Keresik