United States or Ireland ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ott volt előtte megtorpanva, ijedten eltorzúlt arccal a fekete párduc és mintha ugrásra készült volna, hirtelen meggörnyedt, ledobta a terhét, villámgyorsan kapta fel ő is a puskáját, amelynek csöve rámeredt Balázsra. Az erdésznek átvillant az agyán a cigányasszony jóslata: "vadorzó lesz a veszedelmed!" Egy másodperc századrészén mulhatott minden, mégsem lőtt.

Míg eszi és kenyeret mártogat belé az ember, azt képzelheti, hogy valahol otthon, az Alföld valamelyik pusztáján, ülöget mellette a földön előtte a bogrács, háta mögött a pihenő ménes, jobbkézt valahol a gémes kút, balkézt valahol a tanya... Ilyen nagy varázsló a gulyás! Nem csoda, hogy akkora előttünk a becsülete.

Hogy Holcsinak valamely titkos czélja van Dóziával, az már tisztán állt előtte, de hogy mi az, arról fogalma sem lehetett s nem is remélhette azt tisztázni, miután a leány születését oly titokzatos homály födte, mit neki, érezte, hogy nem áll hatalmában földeríteni, bár Hermance grófné elmondta neki történetét, de maga sem tudta mi okból, nem adott egészen hitelt az ő elbeszélésének.

Ekkor buzgó szívvel fohászkodtam a felsőbb hatalmakhoz, mutassanak társat, kinek segítségével s tudásával elmém megfejthesse, mi eddig titok és rejtély volt előtte. E fohászkodásomnak sikere lett. A lélek rejtelmes sympathiája megmutatá a hozzád vezető utat, uram és mesterem, itt állok előtted, és kérlek, fogadj adeptusoddá, tanítványoddá.

Azoknak, akik e dologról tudtak, meghagyatott, hogy ne beszéljenek róla. De, hogy nem jól tartották meg a titkot, annak bizonysága az, hogy mi is megtudtuk. Wesselényi és a légátus. Légczióba ment a diák; hosszuszáru pipáját a sublégátus vitte előtte. Egy hintó robog el mellettük. Hová megy, domine? kérdi az ur a hintóból.

A tüzes khánfi oly sebesen vezérlé seregét, hogy lehetetlenné vált a lakosok nagyobb részének magokat s vagyonokat előtte menteni; a kik megfutottak, Ugocsába vevék útjokat, ez Abdul khán tudtára esvén, utánok küldé serege egy részét s maga a nagyobbal Bagosy ellen indult.

Különösen Aemilius folyton mosolygó arca nyúlt meg s egész nap alig lehetett szavát venni. Hiába hangoztatta előtte Caesar a bölcs mondást, komikus szónoki pózba vágva magát: Viseld el és ne hibáztasd, amin úgysem lehet változtatni, a fiatal lovag arca nem akart földerülni, ő a maga pénzét vesztette el, míg az aedilis csak Crassusét. De végre is megnyugodott.

De vert róla a szó a kaszárnya szobáiban, hogy múlt vasárnap egy huszárt, előtte való héten két gyalogost vittek el onnan a háborúból. El kellene oda menni. Nem mert; előbb még tanulmányozván a pénzbeli készséget, megint egy pohár borra máshová betért. Így jött csak meg a bátorsága.

Nem tudom, viszonzá az, de midőn rápillantott, megkönnyebbülve sóhajtott föl... Az arczkép nem Dózia vonásaival birt, mitől ő kétszeres okból tartott; hanem egy előtte teljesen ismeretlen arcz volt, nagy, beszédes szemekkel, aranyszőke hajjal, mosolygó, kedves ajkakkal. Béla és Veronika némán, csodálkozva szemlélték ezt a különös jelenetet.

, ha okvetetlen kivánod, megteszem, viszonzá elhatározva magát Hermance, de oly megrovó, szemrehányó tekintetet vetve férjére, hogy az önkéntelen lesütötte előtte szemét s halk, bizonytalan hangon, de kihivóan mondá: Beszélj... Mondj el őszintén mindent.