Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 11.


Reményem félig már teljesedésbe ment: Sándor szerelmes lett leányodba s most csak ettől függ, hogy a tiszavégi uradalom úrnője legyen. Megbolondultál? kérdé a festő egyházi barátját. A bolond az, a ki eldobja a kínálkozó szerencsét, felelt nyugodtan a plébános.

Szállj le a hintóból és menj föl édes anyádhoz, a ki ott sír és integet az ablakban. Uram ne hagyj el! új fejkötő van a fején, én addig dolgom után nézek és estére majd tanácskozunk a legfőbb bajról, Sándor szerencsétlen szerelméről. Késő estig aztán nem törődtek semmi kellemetlen dologgal, hanem élvezték a viszontlátás örömét.

Gondoltam, hogy nem teszek semmi rosszat, ha megmondom, hogy fönt van a szobájában és a nagyságos úr is vele van. A nagyságos úr te vagy. Erre a parasztleány megijedt és azt mondta: jaj, akkor nem adhatom oda a levelet... Micsoda levelet? kiáltott Sándor. Én is azt kérdeztem, hogy micsoda levelet? folytatá Atlasz úr.

Mit akart mondani? Vajon mit akart mondani? mondá Góg Ferencz, mintha visszhangot adna Sándor lelki töprengésére.

Minden érzékenység gyöngeség: igy a honvágy is az; férfiak nem szokták azt egymásnak megvallani, hogy fáj a szivök: inkább elütik tréfával. Egyszer künn sétálnak többedmagukkal a mezőn s intézik a magas politikát T ...y Sándor e közben észreveszi, hogy K ...y Gyuri el-elmaradoz a társaságtól, s valamit fölszed a gyepről, s azt alattomban, hogy senki észre ne vegye, a zsebébe csusztatja.

Klára nem is nagyon figyelt e szóváltásra s eszébe sem jutott, mélyebben behatolni e kérdésbe vagy ki nem elégítőnek találni Sándor kitérő válaszát.

A Szádváry ősök mind megfordulnának sírjaikban. Szó sincs róla, tevé hozzá Manó. Könnyű vérű leány, bízzátok reám. Ha Sándor még erre a levélre is megmarad vakságában, egy-két szóval úgy elcsavarom a leány fejét, hogy maga fogja kikosarazni. Hogy is ne! kiáltott ijedten Atlasz úr. Azt nem engedem! Hogy aztán a leány a te nyakadba varrja magát, vagy az apja hívjon ki téged párbajra!

Legtöbbször Sándort siratta, s bár nem merte férje előtt kimondani, egyszerű női ösztönével megérezte, hogy azok voltak okai boldogtalanságának, a kik elszakították őt nejétől. Sándor valóban elég okot adott anyjának a sírásra. Egészen megváltozott, közömbös volt minden iránt, nem törődött semmivel, s úgy elhagyta magát, mint a ki vesztét érzi s szeretné, ha sorsa minél előbb betelnék rajta.

Neked olyan pártit kell csinálni, mely vagy sok pénzt hoz a családba, vagy magasrangú összeköttetést szerez. Tudom, Manó bátyád soha sem venne feleségül egy Boglár Klárát. Nem is adnám oda neki, mondá Sándor daczosan. Jaj nekem! kiáltott Atlasz úr, összecsapva kezeit, hát már semmi okos beszéd sem fog rajtad?

Itt beszélek már egy óra óta a gőzekéről és az almásszürke fogatról; elmondom, mindegyikének mi lenne az ára és miben szerezne örömet Sándor fiúnknak, s te itt hagysz engem állni és vaktában tapogatózni a nélkül, hogy csak egy szóval is segítenél rajtam. Hát mindent én tegyek már ebben a házban? Nemcsak a pénzt szerezzem meg, hanem azon is én törjem a fejemet, hogy mire költsük el?

A Nap Szava

igen

Mások Keresik