United States or Western Sahara ? Vote for the TOP Country of the Week !
Időközben a feje is tisztult s egész csöndben hallgatja most, hogy miként vádolja a két rendőr. A létrás emberen kezdik. Ű ütött mög a létrával elsőbb védekezett János. Fejbe csapott. Hát aztán azért a földre kell gázolni valakit? Persze feleli nyugodtan. Most meg a rendőri dolgok következnek. Hogy megtépte a ruhájukat. Én? kérdezi János én?
De Tóth Kása beszédére mitsem hallgattak a gyermekek. Csak intettek feléje, mint jóelőbb a Bársony s azt súgták róla, összebújva: Inkább a lovat gyógyította vóna kend mög. Pénz kellene, de honnan? A lóból nem maradt meg más, csak a bőre. Mindenféle ki van arra találva, hogy a baj minél nagyobb legyen. Váltóra bajos pénzt hajkurászni. Aki ismerős van a közelbe, az hiába írja a nevét a papirosra.
A sors egyformán látogat mög mindönkit. Aki beleugrik, valamin elkeserödött, halálra szánta magát. De ha kivöszöd, újbul csak amellett marad, hogy tovább él. Azért hajós a hajós, mönnyön utánna. Ki mönnyön utánna, ha a hajós se mén utánna? Szótalan, helybenhagyó bólintások voltak a a felelet erre a beszédre. Hogy ez így van; ez csakugyan így van.
No mondta Mönyhért ha mán legyüttél, faragok belülled a kis onokámnak kiskést mög fakanalat. Mán úgy is elúntam itt magamat végképp. A faág zizögött tovább, hogy az de bízisten jó lössz. Mönyhért mostand elővötte a bicskáját. Mögnézte egyik végül, mögnézte másik végül. Akkor kinyitotta a tulajdon ágát. Igenyös, szép ág ez, még az öreg Sziráki csinálta a városban, de tulajdon maga.
Isten, ember tudja róla, például, hogy furvézer volt a katonaságnál, de ilyenkor egyszerre huszár lesz és válogatott kalandokba bocsátkozik. Most is arról tárgyal, felcsapva fogai között a pipaszárat. A Königrécnél is hékás, mondja, oda vótam én komandérozva a legfelsőbb fölmarsol generálishon. Álltunk a lóval a dombon: a legfelsőbb fölmarsol generális, mög a major-generális mög én.
Lassan megindul kifelé, a papirt lobogtatván. Az ajtóból még visszaszól: Ezt mög majd berámáztatom, hogy ráemléközzek az úrra... A hajókifúrás nem elégtétel Meleg délután van a parton. A malmok kerekei lassan forognak, a túlsó oldalon az ártéren a csekély füvön tehenek legelnek. Messze a kanyarulatnál egy-egy tutaj a napfényről lassan beleúszik az árnyékba és eltűnik a fűzfák alatt.
Pedig igazság szerint neveti magába a kutyalélök, hogy ű mög a nagyapó, hogy csinálták mög titokba a Marcinak a kanalat. Vidám magyarok Asszonyi ok... János idevaló ember s mégis, mikor bejön a városba, úgy kell róla szólni, hogy no hát János bejött a városba a vidékről. Nem szükséges János neveit teljes egészében emlegetni, e kor nem arra való.
Honnan tudjam most mán én mög, hogy ki az az ellenségöm, aki kifúrta a hajómat? A gyáva! Ha haragszik rám, gyütt volna ide, vágott volna pofon. De nem, hanem az orrgyilkos éjszaka kifúrja a hajómat... Ez nem elégtétel. Nohát. A hatost eltette, ami a borért járt s kiállt a küszöbre. Szétnézett a lapos és meleg táj fölött s újból ismételte végtelen megvetéssel: Ez nem elégtétel... Ifijúr
De mondta öttem. Gyerökkoromba... Ezzel elkezelt. Isten fizesse mög köszönte, amint távozott. De igen zavarodott lehetett e nem várt esemény következtében, mert a botját ott feledte. Az asztalnál ült egy államhivatalnok s egy boltos A hivatalnok azt mondja: Ugyan miben járul az állam fentartásához az ilyen ember? A boltos azt mondja: Ugyan, hogy élne meg az ilyen emberekből a kereskedő?
A vén szentség hátrafordítja valamely térdelő állásból feléjük a fejét. No véli kentök is akkor vetik le a mondurt, mikor a Dugonics-szobor kifordítja eső ellent a köpönyegjit. Közben azonban biztatja a fiatalabb népeket is. Azér mög ne nyiszorogj öcsém, hogy még egy rukkolásod van szól a szomszédhoz mert kiver a hólyagos himlő. Lössz még te belülled is böcsületös polgár....
A Nap Szava
Mások Keresik