United States or Belize ? Vote for the TOP Country of the Week !
Azonban megállj, nyomorult »Fussbedeckung« itt lesz ma éjjelre az az eső, kiteszlek és meg fogsz ázni, mint egy patkány! Tizenegy óra lehetett, mire végre elálmosodtam és elaludtam.
Az eső már esni kezdett, mely eddig csak cseperészett, s kifeszíté esernyőjét és gyorsabban folytatta útját. Itt-ott a mellette elhaladók megfordultak utána.
El voltam határozva, hogy semmi szín alatt sem bocsátom ki a szabadba így, amint volt, jóformán ruha nélkül, amely a künn zuhogó eső és szélvihar ellen megvédte volna, emberséges jószandékom azonban meghiusult.
Bár hiszen, ha nem hitte volna, nem fordított volna rá annyi türelmes gondot és nem próbálta volna tízszer-húszszor is lesimítani a halántékaira és homlokába tolakodó engedetlen hajszálakat. Amikor észrevette, hogy ébren vagyok, élénken intett: Látod, hogy igazam volt! Olyan eső zuhogott, hogy enélkül a filagória nélkül bőrig áztál volna. Azt akarod mondani, hogy a te bölcs tanácsod nélkül...
Beszédbe kell elegyedni egymással, mert az eső nem ereszt sehova. C. tiszttartó elkezdi a lamentot a rosz termésről; kifagyott a repcze, buza a télen! A vad poéta bele szól, hogy mondjon valamit: Csodálatos, hogy csak a zab nem fagyott ki a télen. A tiszttartó végig nézi szörnyen: „zab? télen?“ Itt aztán vége minden discursusnak. Z. kereskedő kezd ujra bele; milyen rosszul kel a gyapjú!
Jól visszahúzódva a szobába, nem láttam a többi emeletes házat, csak a nyilt, szabad világot. Innen kaptam a levegőt is, mindig üdét, frisset, egy-egy kis szelet, az eső után nedves, borzongató, de azért kellemes párát s nagyon megérezte a lelkem az építkezést.
Regina vékony hangocskája szinte visítva hasította a levegőt, miközben valami kimondhatatlanul kaján kárörömmel mutatott jobbjával egy tőlünk körülbelül harminc lépésnyire eső lapos területre, mely apró boróka-bokrokkal volt itt-ott meg-megszegve. Mit látsz, mit látsz? Nézz oda, mit látsz? A hajnali párázatban nem vettem mindjárt észre, hogy miről van szó.
S akkorát kiáltott, szinte zengett bele a mély »Verbindungs-Graben«, amelybe sietve beugrottam, nehogy az alig négyszáz lépésnyire eső orosz állásokból valamelyik szemfüles »muszi« észrevegyen. Hollá, tanácsos úr! Kegyed az, vagy csak a lelke? Megráztam mind a két kezét. Én vagyok, őrmester úr, berukkoltam.
Az erdő fái hajladozni kezdtek, saját külön nyírfámról pedig százával hullottak fejünkre a levelek. Reménykedve tekintettem a gyorsan közeledő borulat felé. A folytonos nagy forróság után szinte epekedett az ember egy kis jóravaló eső után, amely elűzze, vagy legalább mérsékelje a nagy meleget.
Azonban azalatt elkezdett esni az eső s a látogató bérkocsit akart hozatni. „Szükségtelen“, mondá Sina. „A vendéglő közel van, s nekem jó nagy esernyőm van, elférünk alatta mind a ketten.“ Aztán elmentek együtt vacsorálni.
A Nap Szava
Mások Keresik