United States or Slovakia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az csak azt bizonyítja, hogy van olyan asszony is, aki tudna velem szerelmesen beszélni. És te ővele? Miket írtál te neki? Meg mernéd mutatni? El mernéd mondani? Ha akarod, rögtön. Ne, nem akarom. Ha csak egyetlen szó volna is benne, amit már nekem mondtál... Mit tennél, Boriskám, életem?! Én már senkid sem vagyok, ne beszélj így velem. Kikaparnád a szememet, mondd, mondd! Azt én nem mondom.
A latin szórend, a latin szórend szokta mondani Miklós. Szavait mindig tisztelettel hallgatták.
Ha a közönség nem is, ő már látta Giroflét és Giroflát. S így szólt magában: Milyen vakok az emberek! Azt mondani, erről a két leányról, hogy egyformák, hogy csodálatosan hasonlók! Igen, egy a fejök nemes formája, a teint-jök, mely szinte áttetsző s hasonlók a vonásaik is.
A legnagyobb boldogságot, s a legnagyobb kétségbeesést. Nem értem, mit akar mondani? kérdé megdöbbenve Oroszlay, nemcsak a szavakon, de ama belső zokogástól telt hangtól, mivel az nyilatkozatát kiejté. Szeret engem és én is szeretem, s bármily boldog voltam addig, míg csak ábrándoztam, most hogy a valóság lebeg előttem, megrettenek annak szörnyüségétől. Szörnyüségétől?
Mondd azt: az Úristen megáldotta fáradságunkat ez jól hangzik és a plébános úrnak is tetszeni fog. Így fogom mondani, felelt alázatosan az öreg asszonyság. Te nagyon szépen tudsz beszélni, s én szeretném, ha mindig te tanítanál engem. Utánozz hát engem, viszonzá Atlasz úr, kit ismét egészen kiengesztelt nejének elismerése. Gondolom, elég szépen tudok beszélni, de még sem olyan szépen, mint fiaim.
A czéhmester diadaljelként emelte átlyukasztott kalpagát, melyet a bőrök alatt félelmében szorongatván, benne a keresztül repülő golyónak világos nyomaira talált, s valóban a haza védelmében nyert ily tetemes sérvvel a város polgárai közül senki sem dicsekedheték, bár ezt is magyar kar ejté, s csak két vagy három ujjnyival csapott volna lejebb az ón, el lehetne mondani honunk akkori siralmas esetéről: «S lettél magzatod miatt
Végre Mira is megjelent az ablaknál; de nem szólt, csak nagy komolyan hallgatta őket. Ha Vidovics hozzá intézte a szót, csak igennel vagy nemmel válaszolt. A béke-angyal magukra hagyta őket. Haragszik? kérdezte Vidovics. Valamit akarok magának mondani. Nézze barátom, ha az ember házasodni készül, ne udvaroljon másoknak, még szinész-kisasszonyoknak se. Adieu. És szépen betette az ablakot.
Úgy beszélik, a cigányon különböztek össze, akkor, mikor az éjjeli zene szerencséjében részesültem; a báró ki akarta vinni a cigányt valahová, egy szomszédos pusztára, a másik nem engedte ... szóval valami izetlenkedés volt a párbaj oka. De nem ez a nevezetes a dologban. Képzelje, Mirának roppantul hízeleg ez az izetlen história. Azt fogja mondani, Kedves Atyám, hogy az lehetetlen.
A becsület szép hangzású szó, de keveset jövedelmez, s mellette meghalhatunk éhen! viszonzá Holcsi vállat vonva, s azzal, hogy rossz a hirem, keveset törődöm. A kinek pénze van, becsülete is van, s ha terveim sikerülnek, fittyet hányok az egész világnak! Obrenné elhagyta helyét. Erre az épületes okoskodásra semmit sem tudott mondani.
A felesége egyetlen fájdalmas szó nélkül tűrte, hogy olyan kevés időt tölt mellette. A hófehér lelkek gyanútalanságával eresztette el; szelíden ölelte meg, szemérmés alázatossággal simult hozzá; csak ennyit mert egyszer mondani, amikor éppen nem nagyon jól érezte magát: Kis uram, lelkem, ha lehet, gyöjjön haza; olyan nagyon jó most énnekem, ha maga itthon van; nem tudom, mitől félek.
A Nap Szava
Mások Keresik