United States or Malta ? Vote for the TOP Country of the Week !


Kilépvén az oskolából, Vesselényiné egy tanulásomhoz illő hivatalt adott saját házában, és állapotomat minden tekintetben szerencsésnek lehetett mondani.

Minden bizonynyal! kiáltott föl türelmetlenül Hermance. De miért kérdezősködöl most ezekről? Még pedig oly szokatlan nagy érdekkel! Előzményéül azoknak, miket mondani akarok, mert Dóziáról kivánok hosszasabban beszélni, ki nagyon boldogtalan. Több nála a képzelődés, mint a való, mondá könnyedén a grófné. Mi baja van?

Nos, majd meglátjuk... viszonzá az órára pillantva Eszthey, ki nem tudott hosszasan egy tárgynál maradni. Veronika még oly fiatal, hogy évekig várhat erre az újkori Hamletre, ki tünődik, okoskodik, álmodozik, de talán nem fogja azt mondani Veronikának: menj kolostorba Ofélia!

Igy Foltos Joó János kapta a szúrást, bár nem lehet mondani, hogy nagy szúrás volna, mert János mindössze egy hétig hordatta hozzá a doktort, a süketöt. Most pedig következik a dolog másik része. Ép tavaly ilyenkor múlt két esztendeje, hogy Jánost a közön, amint éjjel hazafelé haladt, leütötték és a feje is beszakadt.

Atyját fogja valami ürügy alatt magával hívni és Josét félreintve, elmondja neki. Úgy is tett. Atyja ugyan furcsának találta, hogy a toronyszobából induljanak az esküvőre, de még se akarta kedvét szegni. José éppen barettája után nyúlt, midőn beléptek. Maradj! Klára akarta, hogy innen induljatok! szólott magyarázólag a tudós. Nos, lányom, hát mit akartál mondani? fordult aztán kérdőleg leányához.

Mások Keresik