United States or Brunei ? Vote for the TOP Country of the Week !
A gőzeke mondá az öreg asszonyság elgondolkozva hasznos a gazdaságban és mindenesetre nagy örömöt fog okozni Sándornak, a ki olyan nagy gazda, hogy a régi, az igazi földesurak is hozzá járnak tanulni és bámulni... Mit akarsz ezzel mondani? vágott közbe szigorúan Atlasz úr. Talán azt, hogy Sándor nem igazi földesúr?
De nem úgy van, mert inkább félelemnek lehetne tartózkodásomat mondani, vagy velem született ferdeségnek... Azonban ne beszéljünk rólam, mert az unalmas tárgy. Inkább Béláról szeretnék valamit hallani, itthon van-e, s miért nem jött Csetnekre? Itthon van, de ritkán látjuk őt, viszonzá önkéntelen sóhajjal Esztheyné. Bár hasonló volna ő önhöz, Jakab s kevesebbet futkosna élvezetek után.
Derék leányka vagy Regina, együtt maradunk, amíg lehet. Intett a fejével, hogy érti. Én mindig ott leszek, ahol te vagy... suttogta oly biztos hangon, mintha ez máskép nem is volna lehetséges. Mondani akartam valamit erre a nagy bizakodásra, de most villámgyorsan hozzám kuporodott a földre és betapasztotta kezével a számat. Hallgass... pusmogta fülemhez hajolva itt vannak....
Nagyon erősen mondja és igaza is van neki, mert bizonyára dominót látott játszani s arról mondja, hogy csontot hánytak az asztalra, mert az csakugyan csont is, nem pedig kő, mint az úrféle nevezi. Szavát azonban senki sem érti meg, senki sem vél rá, hogy ugyan mit akar mondani s Ábrahám Fekete Mihály csak ennyit szól neki válaszkép: Legjobb vóna neköd is, ha nyomon beszélnél.
Ne így fejezze ki magát, mert elbátortalanodom, holott ahhoz, mit mondani akarok, nagy elhatározás volt szükséges és csakis ön az, kihez kérelmemet intézni merem. Megtisztelve érzem magamat bizalma által. Hermance önkéntelen végigpillantott rajta, ki oly szép volt, hogy az ember élvezetet talált szemléletében.
Ezt igen terhes foglalkozásnak nem lehet mondani, vannak súlyosabb fajtájú munkák is. Azt lehetett volna hinni, hogy el lesz benne valami tíz esztendeig. De nem így történt. Betegséget kapott valahonnan, mert hiszen az előfordul, hogy a legjobb egészségek is hirtelen rosszra válnak.
Oh, gróf úr... rebegte a leányka, s még valamit akart mondani, de a szavak érthetetlen dadogásban vesztek el. Mondja «Jakab» és ne nevezzen gróf úrnak, Dózia.
Ide-oda lézengtem a csapatok között, míg végre el tudtam csípni egy fiatal káplárt, aki nagy örömömre útba igazított. Jobbra, szélrűl az utolsó, vonal. Tegnap legalább még ott voltak. Minket váltottak fel. Köszönöm, Isten áldjon! Grüss ench Gott! Sváb fiú volt az Istenadta, de legalább meg tudta mondani, hogy merre menjek. Mentem is, mintha kergettek volna.
Kelj fel, mondta végre fojtott hangon, kelj fel és távozz. Ha valaki meglátott volna... Megbocsátok, de távozz... Raymundus felemelkedett: Ne űzz el, Ambrosia. A hitetleneknek száz szavuk van a szerelemre, én nem tudok egynél többet mondani: szeretlek. S a nap minden óráját csak azért szeretném lábaid előtt tölteni, hogy újra ezt ismételjem. Ambrosia nem tudta kikerülni Raymundus tekintetét.
Itt azonban a kocsioldalak közé teszik s egy ócska szűrt is rádobnak, továbbá a hordó mögé a saroglyába szénát vetnek, hogy senki meg ne lássa, mit visznek. Szóval, mint mondani szokás: Lopdelmódon szállítják a hordót. Hogy miért van ez így, annak kétféle okai lehetnek. Lehet, hogy a boragarak szemétől kímélik.
A Nap Szava
Mások Keresik