United States or Moldova ? Vote for the TOP Country of the Week !
De a zászlós már máshol is kiáltotta a tűzpróbát; nem hagyta abba, amit elkezdett; csak várt egy kicsit; hisz' olyan gyönyörűséges, olyan minden vércseppet a szívére kergető érzések fojtogatták. Édes kis Katicám! tört ki végre belőle, nagyon szeretem magát!... Ez hát megvolt mondva nyiltan. A leányka összerezzent és most már ő lendűlt olyat, hogy majdnem kiröppent a szánkából.
Sok ilyen kis tréfát csináltunk mink már ketten. Ez volt az én „babonám", lássa papa. Az öreg a homlokára csapott: tufferflucht! és én tökfejem erre nem is gondoltam volna. Hirtelen eszébe jutott valami. Körülnézett. Elkezdett az ujjaival csettintgetni. Nero! Nero! kiabálta. A hűséges vén vizsla előbújt a díván alól.
A temetésről szépen hazamentünk. Az anyósom elkezdett keservesen sírni s azt mondta, hogy sírjak én is, mert az jól esik. Én azonban csak körülnézegettem.
Úgy elrendezte velök, hogy itt sohasem találkoztak. Egyik a másikról még csak nem is tudott. És ezt észrevette az öreg csárdás. Heteken át forgatta a fejében a dolgot és hallgatott vele, amíg csak pontosan meg nem bizonyosodott róla, hogy melyik nap az egyiké, melyik a másiké; akkor egyszerre elkezdett a gulyásnak szíveskedni.
Odaát az egész kútalkotmány elkezdett zörögni, csattogni; a legény ijedtében megrázta a kútostort s olyat rántott rajta, hogy a kútgém kattogó nyiszorgó hanggal ingott le s fel. Jézus Mária, mit csinál? kiáltotta rémülten a nagyasszony egyetlen szemefénye. Most még semmi különöset, hebegte a legény; de ha meg nem vigasztal, akkor a mamája ablaka elé akasztom magamat a nagy akácfára, még az éjjel.
A haramiák ezen előre várható esetre pótolékokkal készen valának, s még folyvást újakon dolgoztak, azért a romlottak helyébe épek vonattak, az elkezdett tüzelést szünet nélkül folytatván, és valóban nem a Pintye Gregor által lelkesített haramiák akaratja és serénysége, hanem inkább tűzgépeik gyengesége volt hiba, ha a várt védő falak az első órákban össze nem omlottak.
Azonban azalatt elkezdett esni az eső s a látogató bérkocsit akart hozatni. „Szükségtelen“, mondá Sina. „A vendéglő közel van, s nekem jó nagy esernyőm van, elférünk alatta mind a ketten.“ Aztán elmentek együtt vacsorálni.
Patakzott belőle a vér... Homályos szemeivel néha hátranézett nagy szomorúan, a vén kocsis pedig leeresztette a karját s elkezdett keservesen sirni: Hirtelen hátrafordult s rekedten, egészen belelágyulva a fájdalmába, szólott a kisasszonyhoz: Ne felejtse el, a mit a gyerekekről mondtam. Aztán előre mutatott a lovakra: Ezeknek már vége. Messziről hangos szó hallatszott: Eszter! Eszter!
Az ökör föltartotta az orrát a levegőbe s szagolt mint a kopó, aztán meg ideges lett a buta nagy állat, elkezdett remegni, döfölte egymást, nagyokat bőgött s vad rohanással haza indult, be a faluba. A tanyafészerre rá se néztek, amikor bőgve eliramodtak mellette s negyedórával később értek nyomukba a gulyások.