United States or Isle of Man ? Vote for the TOP Country of the Week !


János most már ezért a »geleb«-be nyúl, mert ekkora összeg leginkább csak papirpénzzel fizetendő. No hanem mondja vidáman, amint a pénzt az asztalra teszi ez az utolsó. Többet már nem lesz egymással bajunk a hernyó miatt, tekintetes uram. Hát bizony mondja a bíró erre hamarább is rájöhetett volna kend. Takaríttatni kell a fákat, aztán akkor nincsen bírság.

Talán neheztelsz rám valamiért?“ Csak nem szól semmit. Nini! Domahidy Feri nem ismer rám: pedig kilencz esztendeig ültünk egymás mellett a képviselőpadon s egymással szemközt a klubban. „Én vagyok Jókai.“ „Tudom!“ felel a megszólitott elpusztithatlan hideg vérrel. „Hát ön talán nem Domahidy Ferencz szatmári főispán?“ „Sajnálom; de nem vagyok az.“ „Ugy ezer bocsánatot kérek.

Néha, ha egy-egy félórára szabadságot adott magának s ott hagyta a könyveit, kaczagva, jókedvüen, pajtáskodtak el egymással. A fiu azonban még mindég nem tudta egészen elhinni, hogy a leány már nagy s nem gyermek többé; máskor félénk, kissé bizalmatlan természete bizonyos sajátságos erélylyel párosult, mikor komolyan beszélt vele és ez imponált a leánynak. Felnézett néha és elkomolyodott.

Még egy pár másodperc és ott állottak szemközt egymással, három lépésnyire egymástól; az erdész a puskáját lövésre készen tartotta, de a hang, amikorállj" t akart kiáltani, mégis a torkán akadt.

A Tisza révénél már több ezerre szaporodott a menekültek fegyveres és fegyvertelen serege; egymással czivódtak az átmenet elsőségeért.

A társalgásnak rejtélyes színe volt; az emberek halkan, suttogva, óvatosan beszélgettek egymással; a mi megjegyzés hangosabban történt, az is tele volt kímélettel és czélzással; még a szokásos névnapi felköszöntő sem tette meg a rendes hatást, s messze állt a tavalyi viharos lelkesüléstől.

Útjaik különben annyira eltértek egymástól, oly különböző tájakon vonultak végig, oly ellentétes czélok felé vezettek, hogy rendes körülmények közt soha sem találkoztak volna egymással. Minden bajnak oka az egyházi patrónusság, melyre különben olyan büszke volt. Annak köszönheti ezt a zűrzavart, hogy nagyon is összebarátkozott a papsággal, s nemcsak jótevője volt, hanem tanácsára is hallgatott.

Atlasz úr és Manó nagy illendőséggel egész a lépcső aljáig kisérték vendégeiket s ezek semmit sem beszélhettek egymással. Csak annyi látszott, hogy Góg Ferencz nagyon fölhúzta vállait és igen bűnbánó arczot vágott, a bajuszos menyecske meg néha-néha nagyot rántott karján és egyáltalában ideges hangulatot tanúsított.

Ezt meg Atlasz úr nem vette észre, s mindkettő azt hitte magáról, hogy a másikat pártfogolja s leereszkedik hozzá, s e kölcsönös pártfogolás és leereszkedés mellett szépen megfértek egymással s mindenki megkapta azt, a mit akart.

Csudálkozni fog, ha mondom, hogy Zalánczot szeretném bérbe adni. Már? kiáltott föl az ügyvéd, de egyetlen szót sem hitt el e tervből. Az ősszel hosszabb időre külföldre utazom, s csak pár év mulva térek vissza. De hát akkor miért vette meg gróf úr Zalánczot? kérdé Holcsi majdnem gúnyosan, tudva, hogy bujósdit játszanak egymással. Megtetszett, a gyönyörű vidék, föllelkesített. De már megbánta!