United States or Martinique ? Vote for the TOP Country of the Week !


A csülök szintén igen eledel, annál is inkább, mert ez az egész mivoltában belefér a tarisznyába, az pedig útonjáró embernek nagy könnyebbség, ha a magáéból falatozhat. Az órjával pedig a csipetkés bableves készül, aminél már csak talán a paprikás hal a jobb étel, de különféleség dolgában az sem léphet a nyomába, mert amaz egyszerre leves is, hús is, tészla is. Hát a sertéspecsenye kutya?

Domahidy Ferencz szatmári főispánnak, régi barátomnak kellett valami iratokat elküldeném, a zsebemben voltak, mentem be a városba; a midőn éppen szemközt találkozom vele. Mingyárt megállitom: „ugyan , hogy véletlenül találkozunk, legalább nem kell annyi emeletre felmásznom; itt van nálam egy leveled: kérlek légy szives vedd át.“ A megszólított rám néz nagy hidegen s egy szót sem szól.

Bizonyos abban, hogy nincs az ajtónál senki? kérdé az tőle kipirult arczczal, mert a bor oly erős volt, mit ivott, hogy az rögtön fejébe kergette minden vérét. Szemeimmel láttam. Nos hát felelek kérdésére, mondá halkan, ha megigéri, hogy senkinek sem szól arról, a mit mondok. Becsületszavamra igérem.

Úgy ugrálnak mint a gazellák, monologizált, mialatt amazok felszöktek a lépcsőn s eltüntek a szobájokban. Egyik sem lehet idősebb tizennyolc esztendősnél ... Hátha egyszerüen bemennék hozzájuk? De maga se tudta miért, nem tudta elszánni magát, hogy berontson a szobájukba, ahogy művésznőkkel szemben már megszokta.

El voltam határozva, hogy semmi szín alatt sem bocsátom ki a szabadba így, amint volt, jóformán ruha nélkül, amely a künn zuhogó eső és szélvihar ellen megvédte volna, emberséges jószandékom azonban meghiusult.

Csak pár nap előtt hallottam egy Zsófi nevű szobaleánytól, hogy Holcsiéknál van, de Klárának igazat adok, mert Kardos úr, ki pár hét óta hónapos szobát bérelt tőlünk, elmondta, miként ő végette járt Genfben, s ha ez nem történik, a többi sem következik utána... Nagy élénkséggel és természetességgel adta elő szavait a leányka, s Esztheyné látta, hogy a mit mond, arról meg is van győződve.

Ha nem fájt volna a lábam és ha bizonyosan tudtam volna, hogy erre a menekülő bújkálásra elkerülhetetlen szükség volt, még jól is érezhettem volna magamat ebben a medvebarlangban. Igy azonban folytonosan ott motoszkált fejemben a kétség. A kis Regina meg volt magával elégedve. Otthonosan elhelyezkedett és tízszer egymásután is elmondotta, hogy semmitől sem kell tartanunk.

Gyerünk tán ebédelni indítványozta valamelyik. Gebe bólintott. Még ha az egész tanyát nekem adják, akkor sem fagyoskodok itt az ácsorgásban tovább. Előre Kormos, Bundás, Harcsa!... Hektor! Kuszuri! Puszuri! Mári néni vár benneteket; aló mars, az Árgyilustokat!... A sok kutya még tétovázott. Kivált a daklik nem akartak belenyugodni abba, hogy vége legyen a mulatságnak.

Hát legyen ő lusta akár ezerszer. Nem a lustaság mondák a fülbe sugók más itt a baj; sokkal nagyobb annál. A....-i tiszttartó, szörnyűség! soha sem imádkozik. Hogy a....! az érsek nem mondta ki, a mit elkezdett; megnyugtatta az árulkodót. Édes fiam, ugy látszik, a....-i tiszttartó lelkének üdve nagyon rajta fekszik a te lelkeden.

«A beavatott körökben nyilt titok Boglár Kálmán származása, s a rokon érzelmű mágnások és főpapok épen ezért az öreg Dengeleghy halála után sem ejtették el s mindenféle módon gondoskodtak exis-tentiájáról. De nyugtalan vérű ember lévén s kiváló hajlammal birván az uraskodásra, semmi hivatalban sem tudott megmaradni s végre is arra az életmódra jutott, melyet fölebb részleteztem.