United States or Egypt ? Vote for the TOP Country of the Week !


Különben meglehet, hogy Klára is így érez már iránta. Nem tudom, soha sem beszélek vele e kérdésről. Pedig volna, ha a gyűlölet a megvetésnek adna helyet. Ha a gyűlölet emlékező tehetséggel bír, a megvetés könnyen feled. S én most azt szeretném, ha Klára szívéből minden régi emléket ki lehetne törülni. Miért? kérdé Boglár Kálmán, ismét a pokol lángjai közé merülve.

Csakhogy belátta, hogy igazán nem tettem semmi rosszat és a vigyorgó Gonosznak nem nyújtottam oda a kis ujjamat, hogy szőröstől-bőröstől elkaphasson... Elégedettnek éreztem magamat és még sem voltam nyugodt, sem egykedvű vagy közömbös, mint eddig... Bizonyos, hogy valami történik velem, aminek nem tudok becsületes magyarázatot adni. Talán majd holnap, ha végre jól kialszom magam.

Élte legkínosabb éjszakáját tölté el, s a nappal is csak hasonló búval virradt , mert barátjai, sőt maga Szirmay sem engedék, hogy a béke előtt Krimbe utazzék. Karácson Tivadar az erdőbe megy, kit talál ott, és mit tud meg. Egy szerencsétlennek utolsó pillanatai.

Ha nehéz sebet találtam volna kapni, bátran kilehelhettem volna a lelkemet, mint az erdei vad... senki sem tudta volna, hogy elpusztultam. Azonban nem pusztultam el, sőt úgy látszik, elég könnyen kerültem ki a tegnap esti véres táncból, egyetlen gyalázatos ütés árán, amely ebbe a gödörbe vágott és itt is marasztott. A tarkóm körül volt a hiba.

Nagyon átázott a rongyos topánom, ha ugyan azt a csupa lyuk rongyot topánnak lehet nevezni... okosabb lett volna, ha meztelen lábbal jövök, legalább nem áztatta volna lábamat még a topán meg a harisnya is. Hát akkor... mert álmos én sem vagyok... talán lesz, ha fölkelek és egy kis tüzet rakok a barlang szája közeliben, annál aztán megmelegítheted a lábaidat. Rakjak?

Ezek után tehát nem csoda, ha ennyire útálom és ezt az utálatos gyűlölködést is meg lehet nekem bocsátani nem igaz? Nem igaz, hogy meg lehet nekem bocsátani? Meg. Ha így áll a dolog, nagyon meg. Látod, látod!... Látod, hogy nem kell engem kerülni, amiért ily fertelmes indulatot árultam el. Te sem volnál más. Minden becsületes ember hasonló volna hozzám.

Megvallom, borzasztó rosszul éreztem magamat ez alatt az egész elbeszélés alatt. Lelkiismeretem föllázadt és bármint csitítgattam is magamat azzal a bizonyos »hadijog«-gal, erre az esetre sehogy sem látszott alkalmazhatónak ez az egyébként rideg és igazságos jog. Igaz, hogy rám lőttek és meg is ölhettek volna ez azonban csak értelmemet nyugtatta meg, nem egyúttal az érzésemet is.

Foglalkoztál vele, mert előtted volt, de sem érkezése, sem távozása nem hagy emlékezetedben különösebb nyomot. Egy-két hét és vége.... Egész lényem felismerhetetlenül el fog emlékezetedben halványodni. Én ezt jól tudom, természetesnek is találom és csak azt sajnálom, hogy az én helyzetem veled szemben nem ilyen könnyű.

Oroszlay átfutotta a levelet, s a következőket olvasta abban: Genf, Hôtel National Kedves gyámatyám! Minden rendben van. Dóziát egy perczre sem hagyom egyedül s ő nem irhatott senkinek. Meddig maradunk itt? Nem azért kérdem, mintha szeretnék elmenni, mert én nagyon boldog vagyok e városban.

És arról sem szólva, hogy nem engedett tovább aludni, hiába fordultam másik oldalamra. Megragadta a vállamat és rázott. Kelj föl és készülj elmegyünk! Hány óra? Akármennyi! Virrad és ez elég. Föl kellett tápászkodnom. Kidörzsöltem szemeimből az álmot és tétován körülnéztem. Hát bizony virradt.

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik