Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. július 14.
Mi az, hogy: láttatja? István: Anyám igy mondja. De az iparosnak sincs jó dolga. Azt meg adóval zaklatják. Láttam a Rubinnál. Van czigarettád? A korcsolyás: Nincs, de veszek. Gyere. A gyerek egy kicsit eltünődött, hogy visszaforduljon-e az utjáról. A másik vigyorgott ezen, mire hirtelen elhatározta magát s megfordult. A korcsolyás: Nem kapsz ki otthon? Majd mondok valamit.
Tehetek amit akarok, élhetek ugy, a mint épen a legjobbnak látom, neki az mindegy. Egy kicsit elmélázott, hátradőlt a széken és sóhajtva beszélt tovább. Egy kis szeretet nagyon boldoggá tenne, nem lenne olyan üres az életem, mint most. Érzem, hogy senki se áll hozzám közel. Kár is beszélni ilyesmiről, mert csak nagyon elkeseredem s azért nem változik semmi.
Hol ül olyan sokáig? Nézzen utána, mondta a bejáró asszonynak, a ki a konyhán csoszogott előre-hátra. Nézzen utána... Az asszony rá sem hallgatott. Jaj lelkem, csak nem ártom bele magam. Mibe? Hát a mit az ur csinál. Majd jön mindjárt. Csak kell neki beszélgetni egy kicsit, nem kaphatja föl az ételt, aztán hogy csak jőjjön, mint egy paraszt. Vagy igen ? Nem, nem, de most már nem is kell semmi.
Az öreg büszke volt a leányára, de humoros, negédes zsörtölődésbe burkolta. Zsenkó remek leány, csak egy kicsit nagy. Tyű, hogy is mondjam, úgy... erős vagy mi. Biztosítottuk az öreg barátunkat, hogy így nagyszerű, így királynői Zsenkó nagysám... Tényleg, valóságos álmélkodással néztünk szűk szoknyája után. Hát, gyerekek, kinek a pap, kinek a papné. Egy kicsi, riadós nőcske nekem inkább teszi.
Télen is, ha szép napos az idő és nincs nagy szél, déltájban ki kell egy kicsit vinni a levegőre a pólyásgyermeket, legalább néhány percig hadd szíjon akkor is friss levegőt, mert ez kell az egészséghez.
Ami tőlem tellett, az mindössze annyi volt, hogy titokban meg mertem egy kicsit kritizálni a természetet, amely egy ily sovány és mindenképen vézna testecskét, mint amilyen ezé a Regináé volt, ily semmiképen hozzá nem illő női szépséggel tüntetett ki. Kárpótlásképen tette, vagy azért, hogy korlátlanul szeszélyes hatalmát a kotnyeles ember bámész szemeibe csillogtassa én nem tudom.
Egyetlen törekvése az volt, hogy boldog legyen mellette az ura; hogy ő annak az édes fiúnak az őrzőangyala lehessen; egy kicsit a mamája, és nagyon, de nagyon a felesége... Megrakták csöppnyi fészköket, mint a madár, és dallal a lelkökben, boldogsággal a szívökben, élvezték azt, hogy fiatalok és hogy az egymáséi.
Az öreg ember egy kicsit gondolkozott s bólintott a fejével. Jól teszi. A méltóságos asszony beleszólott a beszédbe: A kisasszonynak szerződése van. Azt be kell tartani... Az öreg ur ugy tett, mint a karmester, aki leinti a fölösleges lármát s csak annyit mondott: A kisasszony elmegy.
Már visszament, szegény. Visszajön. Istenem, hát baj az? Egy kis egér... Nagyon utálatos! Maradjon még... Ha akarja, szivesen, de egy kicsit furcsa... Nem, nem, ne féljen, összetette a kezeit és ugy kérte. Meghalnék félelmemben, ha itt kellene hogy maradjak egyedül. Felszaladna a párnára is, fel... Beszélgessünk. Gergely letette a lámpát az asztalra s leültek egymással szemben.
A nagy fiu lihegve és rettenetes halványan jött haza s keresni kezdte a kicsit. Nem szólott semmit, csak nem értette meg, hogy hova tünt el a barátja. Az anyja nyomon követte, leste minden mozdulatát, nem tudta, hogy mit keres. Félt megkérdezni, várt, hogy szólaljon meg magától. Mikor azonban látta, hogy nem beszél, már nem birta tovább, most már bizonyos volt előtte, hogy miért jött haza a fiu.
A Nap Szava
Mások Keresik