Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 15.
Lehet, mondá az habozva s iparkodott fölmászni a bakra. Felelj. Miért akarod azt, a mit kérdezek, titokban tartani. Gróf úr, én nem emlékezem. Láttam, hogy köszöntötted a hölgyeket, honnét ismered őket? Csak az egyiket, mondá kedvetlenül a kocsis. Mi a neve? Azzal nem szolgálhatok. Akarom tudni, miért titkolod kilétét.
Fivére önnek Holcsi vagy nem? kérdé Hermance határozott hangon. Nos igen! Miért tagadjam, hisz nincs annak senkire semmi jelentősége. Ellenkezőleg... Tudni akarom, miért tartotta azt előttem titokban? Mert, mint mondtam, ennek a titkolódzásnak oka van, még pedig valószinüleg fontos czéllal összekötve. És ha meg nem mondja azt, más eszközökhöz nyulok a kutatásra nézve.
Állok... bólintott pajzán mosollyal a leány. Legnehezebb rész a nyak, okoskodtam azzal a bizonyos kellő szakértelemmel, miközben összébb fogtam nyaka körül a blúzt, hogy a lehetőségig hozzásímuljon. Szt... szisszent föl kacagva a leány, csiklandozod a nyakamat. Nem akartam. Megállj csak... Mondtam már, hogy állok! Jó, jó... Azt akarom tudni, hogy így, ahogy most fogom, nem szorítja a nyakadat?
A kígyó-hasonlat ugyan sehogysem passzolt ide, mert nem éreztem magamat kígyónak... legkevésbé azon halhatatlan paradicsomi kígyónak, aki Éva anyánk ártatlanságát megrontotta. Ennek az én mostani nyugalmas paradicsomomnak ártatlan Éváját én nem akarom megrontani. Halt! Már kiabál is paradicsomom ártatlanja... Kumm zuruck!
Hallotta, midőn atyja rekedten kérdezé, hol van Manó? Épen most ment ki innen, felelt Eveline. Behívjam? Nem, nem, soha se jőjjön többé szemem elé, hallá atyjának heves, reszkető hangját. Nem akarom látni... Ültessetek a karszékbe, oda, az ablak mellé, az öreg asszony karszékébe... Egész életem munkája... fáradságom gyümölcse... vagyonom... nevem, becsületes nevem... oh! oh!
És van nekem egy leányom azaz hogy kettő van, de én most csak az egyikről beszélek ez a leányom maga a Vénusz, maga a paradicsombeli Éva, maga a szépség, ahogy festik; és ki van nevelve tanítva, nem is grófnénak, hanem hercegnének; mindent tud és van ráadásul most rögtön két millió koronája; de ha én akarom, több is, akár még egy millióval több. Ha olyan valaki veszi el, aki nekem is tetszik...
Ez bolond állapot, az ember lefekszik élve, s felkel meghalva: azt se tudja, hogy jutott hozzá. Én tisztelem, becsülöm a papomat; de nem akarom, hogy miattam fáraszsza magát a bucsuztató írással. Volna az a kolera medve, megbirkóznám vele; volna hitelező, megalkudnám vele; volna tisztességes betegség, majd találnám ellenszerét; de gyalázatos sunyi halál az.
Először, mert, öltözködnek. És másodszor ... Másodszor is van? Ezt kellett volna először mondanom. Tudja, ezek nem affajták, akikhez csak úgy egyszerüen beállít az ember. Első tekintetre látni, hogy jobb családból valók. Nem az Apor Ilonka-genre, amivel nem akarom kicsinyleni a hódításait. Csak tessék.
Cseppbe múlt, hogy a kis Regina el nem pityeredett ennyi ragaszkodás láttára. Megszorította kezemet és mélázva így szólt: Ez az állat is szeret téged... Éreztem a célzást és elnémítottam ajkait egy hálás csókkal. Amikor néhány nap mulva valamennyire rendbe jöttünk és kijelentettem neki, hogy feleségül veszem, komolyan bólintott. Jól van. Legyen úgy, ahogy akarom. Csodálatos!
Még anyád s, a ki jobban fél tőled, mint tőlem, a ki nem is tud gondolkozni a te fejed nélkül, még ő is ellene van e házasságnak. Mit akarsz többet? Azt akarom, hogy mondjátok meg tisztán és határozottan, mi kifogástok van ellene? Beszélek hát tisztán és határozottan, mondá Atlasz úr. Az a kifogásom van ellene, hogy koldus. Miért nem volt ez a kifogásod akkor, mikor Szádváry elvette nénémet?
A Nap Szava
Mások Keresik