Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 25.
Tudniillik, ahogy én hallom, hogy Guravecz azt mondja, hogy kettő husz, már minthogy: két forint és husz krajczár, hát előveszem a megrendelési könyvet s konstatálom, hogy ez a gazember lehúzza az embereknek a bőrét. Tessék elhinni, hogy tegnap is kiköptem a boltajtó küszöbén, mielőtt bementem volna levelezni. Mert én végzem a levelezést. Ebben is szép disznóságokat kell hogy leírjak.
Most már érteni lehet azt a hatalmas, erőteljes stylust! Ilyenre csak hölgyek képesek! Bemutatják őket névszerint. Valószinüleg csupa irói pseudonymok. És azok mind „függetlenek“? Tökéletesen függetlenek! És republikánusok is? De még igazán azok! No ez már örvendetes előhaladás! Hát én választási kérdésben jöttem ide, kérem, missis! Csak tessék választani! szól nyájasan a madame „le directeur“.
JÁNOS: Hogy vérszemet kapjon az a gaz semmirekellő és legközelebb ujra a lova elé szaladjon? KATICA: Ugyan ... Jenőke nem rossz gyerek. Most is csak örömében ugrált, mert nőt látott lovagolni. JÁNOS: Hát szabad egy uri gyereknek az utcán ugrálni? KATICA: Ezért szegényke már megbünhődött ... Ugy-e nagyon megütöttem? JÁNOS: Jobban is rávághatott volna! KATICA: Tessék?
Nekem? kérdé megütközve Hermance, s derült kifejezésű arcza elkomolyodott, sőt mint a cseléd észrevette, elhalványodott. A nagyságos asszony czímére írva nálam van. De most az szükségtelen, mind a mellett átadom. Tessék belépni. Hermance után becsapódott a nagy szárnyas tölgyfaajtó, s ő követte a leányt.
Nekem az bizodalmat ad még az olyan nehéz órákban is, a mikor például anya lesz az asszony. Mindenesetre, mindenesetre... Csak azért mondom ezt el olyan hosszadalmasan, hogy tessék megismerni engem. Ilyen vagyok. Gondolkozás nélkül elfogadom mindnyájunk felett állónak az Istent s minden este imádkozom. Az ön könyvéből, a minek az a czime, hogy: Az áhitat könyve . Nagyon szép könyv.
Az üveges ajtón, a mi a másik szobától választott el bennünket, meglibbent a fehér függöny s a nyiláson Tódor kukkantott be. Mikor látta, hogy odapillantok, a homloka közepére támasztotta a mutató ujját s Flórián felé integetett. Nincs rendben az esze, tessék elhinni, hogy nincs rendben.
De még mielőtt a barátnéja felelhetett volna, megint az inspektornak szegezte haragja dárdáját Mit szól ehhez szomszéd? Ki írta ezt? Mi ez?! kérdezte zuhatagos indulattal. Az inspektor igen nyugodtan mondta: Isten hozta, édes nagyasszonyom; tessék leülni nálunk, hogy az álmunkat el ne vigye; ha megengedi, visszájáról felelek a kérdéseire, mert így könnyebb nekem.
Ezért már a Szilágyságban megállottam, s onnan jövök most a békeség nunciumával, s tovább megyek Russiába; előbb nem indulhattam, mert retirádám óta betegen feküdtem. Szodoray nem unhatá tovább a kapitány csevegését, feléje fordult tehát s fölszólala: Tessék leülni kapitány uram, egyék, igyék.
Tudom, hogy idegen világ az, a miben élek, de megmagyaráztam, hogy én a gyöngeségemben csak akkor kaphatok valami kis erőre, ha nem engedem kizavarni magamat a hitemből. S tessék elhinni, hogy hiányos a könyv. Nem mondom én azt, hogy azért lett beteg az uram, mert csak azt az egy sort imádkoztam érte, de talán azért is . S azóta én már ki is okoskodtam.
A Nap Szava
Mások Keresik