United States or Saint Barthélemy ? Vote for the TOP Country of the Week !
Éjfél felé mégis csak odajut János, hogy ez olyan országosforma eső, mely talán holnap estig sem áll el, legjobb lesz hát, ha haza megy. Elindul. Sötét van, az eső vágja, a töltésen csúszós az út, jó, hogy a Tisza egy kicsit világit, különben beleesne. A faluban nagy a sár, sok helyen a kerítésekbe kapaszkodva kell elhaladnia, hogy a csizmaszára meg ne merüljön.
Ez a kapu előtt kevés pillanatokig megállott, s előbbi hangján fölszólalt: Szirmay! még éjfél előtt számolunk.
Ez magyarázza meg, hogy idegen létemre, minden kérdezősködés nélkül, egyenesen ide találtam az éjfél magányos óráiban. Csudálatos! Valóban csudálatos! mormogá Bornemissza. Lehet, folytatá nyugodtan az idegen, mint két egyforma sympathiának titokteljes működése hozott össze bennünket. Kegyelmed szintén vágyakozhatott társ után.
Oroszlay utánuk nézett, de az idősebb, magasabb és erőteljesebb egészen elkerülte a figyelmét. Ő csak az egyiket látta, kinek nézésében fölolvadt tekintete, s majdnem azt kérdezte tőle: Te vagy, te vagy, kit oly régóta keresek, kit álmaimból ismerek. Szólj, ki vagy és mi a neved? Tegnapelőtt te hoztad e hölgyek egyikét ide, nemde, későn este éjfél után? kérdé határozott hangon a bérkocsistól.
Ezen foglalatosság alatt már az éjfél közeledék. Még eddig semmi sem háborítá a falu csendét, csak a templomban nyüzsgött a tolongó sokaság zaja gyermekek és asszonyok sírása vegyülve belé; de a veszély irtózatos jele, az égés, csillogó veresben mutatkozék a templom ablakain s az elzárkózottak sápadt arczait természetlen pirossággal festé.
Parti jött, szerencsére... Jó hírt kapott. Ragyogott az arca. Pezsgőt rendelt. Hadady összerezzent. Megmozdult, szökni akart. Az asszony szeme azt Parancsolta neki: maradj!... Feléje nyújtották a pezsgős poharat. Ivott. A második pohár már könnyebb volt. A harmadik még könnyebb... Jóval éjfél után kísérte haza Partiékat. Az asszony az egész úton úgy simult hozzá, mintha ő lett volna az ura.
Nincs még semmi hír arról a fiatal leányról? kérdé a komorna, mialatt úrnője haját rendezé. Semmi! sóhajtá szomorúan Hermance. Kis idő előtt a portás beszélte, hogy Béla gróf tudakolta tőle: ki hagyta el tegnap éjfél után a palotát? Honnan tudja ezt Béla? Látott valakit végig sietni az utczán, s azt sejté, hogy innét ment az ki. A portás természetesen semmit sem tudott róla.
Egy nagy zivatar ismét az erdei barlangba kerget. Éjfél után egy óra körül alhattam el. Igaz, hogy ily mélységesen mély álmom, talán még sohasem volt, holott pedig a magamfajta »erdei« ember tud aludni. Regina azonban még ennél is mélyebben aludt.
Szédült és magában ezerszer befejezte ijedten és boldogan Raymundus félbemaradt szavait: szeretlek... szeretlek... A szíve hangosan vert. Egész estig ki nem mozdult a szobájából s elhatározta, hogy másnap nem megy el a templomba. Korán lefeküdt, de nem tudott elaludni. Éjfél felé fölkelt, egy könnyű mantillát kapott magára s kiült az erkélyre. A Monté Aragon felől langyos szél fujt.
Künn eközben koronként heves szélroham süvített végig s meg-megrázta az ablakok sejtalakban foglalt ólmos üvegkarikáit. Egy földetrengető rémséges csattanásnál az órára pillantott... Éjfél felé járt az idő és ebben a percben tört ki egész erejében a zivatar.
A Nap Szava
Mások Keresik