United States or Dominican Republic ? Vote for the TOP Country of the Week !
De csakhamar gyanúsan teszi hozzá és végignézi a korcsmárost: Ha ugyan mondja ha ugyan gazt nem vetött rá valaki. A bormérő fölpattan: Tán engöm gondol kend? János nyujtogatja a nyakát és a fejét csóválja: Hát mondja hát... A korcsmáros mérgesen rántja elő a zsebéből a maga gyufatartóját. Hát mit gondol kend? kiáltja. Hogy neköm a kend masinatartója köll? Hisz ehun az enyim. Kénai ezüst.
Leheveredtem az improvizált ágyvacokra és semmi nyugtalanságot nem éreztem a künn kódorgó vörös miatt. Hiába! a méreg... Meg a sértődöttség. Meg egy kis komoly restelkedés is, hogy tán voltaképen és mindenképen... többet foglalkozom ezzel az egész dologgal, semmint kellene.
Ez egyszer csak a jeleket kapjuk és tán az átváltoztató erő egyszeri atomusát! felelé határozottan. Oh, oh! És miből gondolod ezt? Feleleted nagyon határozottan hangzik! kérdezte megütközött hangon. A kezdetnél elmulasztottuk segélyül hívni a szalamandrát és tégelyünkből hiányzik az ébresztés vörös boraxa!
Fölösleges az, kár, hogy mások is ott őgyelegnek, a hol semmi dolguk. Dehogy, örül annak az ember, ha körülveszik ilyenkor... Én nem... Különben is még el kell, hogy könyveljem a kapitány urat. A számlát? Olyan sürgős? Nem, az izét... a halottkönyvet. Tán nem is tudja, hogy mi az? Én azt vezetem pontosan, benne van minden jó emberem.
Bornemissza alig hogy az asztalhoz ült, a szúrágta diófa-táblákkal borított étterem ajtaját nagy zajjal felrántották és egy fiatal hadnagy csörtetett be a fekete-huszárok egyenruhájában. Adjon Isten jó reggelt, Lénárd bátyám! Hát kegyelmed ilyen nyugodtan reggeliz, vagy tán nem is tudja? kiáltá csodálkozva... A tudós nagyon fagyosan fogadta a vendéget. Nos hát mi baj? kérdé hidegen...
Gyufát nem mertem gyújtani, hogy megvizsgáljam, hova ülök, hát csak úgy jószerencsére telepedtem le. Tán csak nem túrok föl hangyabolyt? Valamikor egyszer nagyon megjártam az eképen megharagított hangyákkal, azóta igen respektálom őket. De sem hangyák, sem más nem zavart meg, fekhettem békességben.
Még megérem, hogy anyáskodni kezd rajtam és azt fogja követelni, hogy aképen táncoljak, amint neki fütyülni tetszik. Tán azt vette fejébe szegény, hogy ebben az ő medvebarlangjában ő a medve. Nem bántam, higyje. Bolondot nem mondott, az bizonyos. Sántikáló lábbal bajos volna aképen elintézni a vízszerzést, hogy esetleges veszedelembe kerülvén, épségben kerüljek vissza.
Egész csomó levelem van tőle, a miben kunyorál, hogy csak még egyszer lásson, meg még egyszer. Ezekről kell másolatot venni... Hát ha az embered arravaló, beszélnénk tán vele. Most mindjárt? Most, ha már itt vagyok. Majd a Kulecz megcsinálja. Az előadó ur becsöngetett egy szolgát s még mindig az érdekes ügy járhatott a fejében, mert mosolyogva adta ki neki a parancsot. Küldje be a Kuleczet.
Regina értett a tűhöz, a szabáshoz azonban tán még annyira sem, mint én, mert én legalább bátran nekimentem az ollóval és a szükségesnek látszó határig leadjusztáltam a fölösleges hosszúságot. Próbáld föl, Regina, lássuk! Hogyan próbáljam föl? kérdezte a leány. Hát úgy, hogy vedd fel. Regina kicsit zavartan, de nevetésre szélesedett arccal suhogtatta meg szoknyája rongyait. Erre vegyem fel?
János elismerőleg tekint oda. Valóban, ennek az embernek megvan a tulajdon gyufatartója. De hát hol van akkor az övé? Csodálatos ez. Tán másutt hagyta kend? Merre járt kend? Jártam én sokfelé sóhajt János s előhúzza a külső zsebből a kezkenőt, hogy a homlokát törölje vele. Amint kihúzza, kiesik a padlóra a masinatartó s nagyot koppan, hogy még a híres kupakja is kinyílik.
A Nap Szava
Mások Keresik