United States or Israel ? Vote for the TOP Country of the Week !


Mindenre kész vagyok magyarázatot adni, mondá a plébános csodálkozva. Parancsoljon velem. Klárát rágalmazták, esküszöm, csak rágalomnak tartom, nem tudom, nem akarom hinni, hogy könnyelmű volt, hogy megcsalt, elámított, hogy őszinte, szerető szívembe lopta magát, csak azért, hogy palástot borítson becstelenségére.

Hiszen, ha az igazat meg kell mondanom, és ha Sándor nem haragszik meg, folytatá az öreg asszonyság vékony, csaknem csiripelő hangon, hát annyi bizonyos, hogy én ezt a leányt nem tartom Sándorhoz valónak, és nekem nagyon fáj, igen, én nagyon szomorú vagyok, hogy épen őt választotta. Tessék! magától mondja, nem én tanítottam ! kiáltott Atlasz úr diadalmasan.

Ön igért barátságot nekem, e barátságot azonban csak én tartom meg! Szép barátság! tört ki a lányból haragos keserűséggel. Elidegeníti az apát leányától és vérbéli atyjafiától! Kitől, Klára, kitől? Unokatestvéremtől! Ki az? Nem ismerem! felelé José csudálkozással... Véglyessy István huszárhadnagy! Atyámnál látta őt, tehát ismeri! Ah, hát ő róla beszél? Igenis, ő róla!

Jaj nagyságos tekintetes uram, én csak azt tartom; nem mindig tér oda az ember, a honnan jött; és azért magammal viszem a magamét. Vala a czigánynak okos felelete.

Mit csinálok vele, ha itt tartom és mi fog vele történni, ha elkergetem? Felette bolond história... Belerekedhet az ember gondolkozó elméje kerékagyig. Ha időközben erre találna tévedni valami szekérféle a trénből, vagy egy patrull átadnám nekik, hogy szállítsák el a legközelebbi faluba, ahol parancsnokságunk van. De hátha senkit sem hoz ide a szerencse?

Soha!... Ezt meg én igértem volt meg a gyámomnak. Becsületszóra. És én meg is tartom. Igen? Hehe!... No lám! De talán mégis, lásd, ez egyszer... Máskép nem segíthetek magamon. Szentugyse nem. Ne beszéljünk többet erről a dologról, barátom. De, nézd, édes Leona, kérlek szépen... Már mondtam, ne beszéljünk róla. A főhadnagy kiegyenesedett. Hát így vagyunk? kérdezte nyersen. Akkor parancsolom.

És csakugyan nem hajlandó többé segédkezet nyujtani nekem? kérdé kutató hangon Esztheyné. Minden másban szívesen, de ezt czéltalannak tartom. Igy többé nem számíthatok senkire! sóhajtott föl Hermance, s azért vagyok ma itt, mert Holcsinak végre is meg kell mondania, mi czélja van Dóziával, kit csellel csaltak el Obrenné intézetéből. Biztosítom, hogy ő nem fog beszélni.

A Nap Szava

cókmók

Mások Keresik