United States or Russia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Pont délben meggyujtották az athenorában a tüzet, melynek élesztését megint José vállalta nap-nap után magára, alkonytájban azonban otthagyta az izzítást, tudományt és mindent. A kertben sétáló Klárát és Istvánt leste. Egy este azonban kitört belőle a rejtegetett, visszafojtott szenvedély: Nem! Ezt tovább nem bírom nézni!
Még sokáig állt volna ott, szemét behunyva, mindenről elfeledkezve és csak az athenora pattogása riasztotta fel... Odasietett és megrakta a leégett tüzet, aztán nyugalmat erőltetve magára, visszatért a nappali szobába. Lassan lépdelt felfelé a lépcsőkön, hogy önuralmát teljesen visszanyerve, nyugodt elfogulatlansággal találkozhassék Klárával. Csakhogy Klárát már nem találta ott.
Én pontosan kifizettem a számláját és annyi pezsgőt adtam neki inni, a mennyi csak bele fért. Ugyanaz nap, melyen Boglár Kálmán levele érkezett, megjött Manó is. Díszesen, hangosan beszélve s jobban henczegve, mint valaha. Klárát csak futólag, félvállról s alig titkolt gúnyos mosolylyal üdvözölte. Atlasz úr most már nem volt úgy elragadtatva elsőszülöttje látogatásától, mint azelőtt.
A méltatlankodó háziúr legalább azzal akart könnyítni lelkén, hogy egymásután több pohár pezsgőt hajtott föl, s feleségéhez fordulva, megmondta a firmát, honnan a pezsgőt szerezte, és az árat, melyet érte fizetett; de senki sem hallgatott rá. Sándor azonban a harmadik palaczknál bátrabb és beszédesebb lett s megkérdezte Klárát, nem volna-e kedve ebéd után kirándulást tenni a pusztára?
Igérem, hogy megérkezésünkkor Klárát menyasszonyodként üdvözölheted! Bízvást teheti kegyelmed, mert, ha sejtelmeim nem csalnak, e drága igéretnek akkorra megszületik a díja is!... Ily hamar? Nem tévedsz? Nem csalatkozol? Egyebet nem tudott szólni nagy felindulásában.
Bornemissza szolgájára támaszkodva szállt ki a vén bárkából és erősen sántított, de José szemei csak Klárát keresték, ki észre sem véve feléje nyújtott kezét, az ő segélye nélkül szállott ki a kocsiból. Mi újság? Mi történt? szólott érdes, szaggatott hangon. Kellemes és kellemetlen! felelte és Klárára nézett. Klára lányom! Nyújtsd kezedet és üdvözöld néhány szíves szóval jövendőbeli élettársadat.
Nem látszik-e, mintha elégedetlen, rossz kedvű, szomorú volna? Nem mondta neked, hogy már megunta azt a ... azt a ... Boglár Klárát? A feleségét? Jól van no, hát a feleségét, tört ki Atlasz úr elkeseredetten. Azt kérdem, nem mondott-e neked ilyes valamit? Hogy mondott volna, mikor soha sem beszél velem róla? Soha sem beszél róla? Hm! Ez lehet jó jel is, rossz is.
Egy hétnél tovább húzódott, halasztódott a dolog, míg Bornemissza Lénárd végre rászánta magát az indulásra. A hosszú út unalmait elűzendő, annyira telerakatta az ócska hintó belsejét mindenféle kutyabőrös foliánsokkal, hogy magának alig jutott hely benne. Igy felkészülve, Joséhoz ment búcsúzni: Indulok, kedveltem! De még egyet mondok. Én Klárát előkészítem mindenre... Bízd egészen rám a dolgot.
Megtudva a borzasztó esetet, mi önöket érte, Lamberth kisasszony, kezdé pár pillanatnyi szünet után, mint Dózia barátnőjének, segítségemet kivántam fölajánlani. Önök hosszú ideig jók voltak iránta, s én azt viszonozni szeretném. A Dózia névre Klárát valóságos düh fogta el. Ő volt az oka mindennek! kiáltá. Ha ő nincs, sohasem jutunk ebbe a bajba, de ne merjen szemem elébe kerülni.
Neked olyan pártit kell csinálni, mely vagy sok pénzt hoz a családba, vagy magasrangú összeköttetést szerez. Tudom, Manó bátyád soha sem venne feleségül egy Boglár Klárát. Nem is adnám oda neki, mondá Sándor daczosan. Jaj nekem! kiáltott Atlasz úr, összecsapva kezeit, hát már semmi okos beszéd sem fog rajtad?
A Nap Szava
Mások Keresik