United States or Northern Mariana Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ha én előttem esküsznek meg, az érvényes és törvényes házasság lesz, akár titkon, akár nyilvánosan, akár itt, akár másutt történik. Ez tehát nem kérdés. Az egyetlen egy kérdés csak az: akar-e Klára az ön nejévé lenni? Ah! igaza van. Ez az igazi nagy kérdés. A melyre egyikünk sem képes választ adni. Ön jól ismeri Boglárékat, főtisztelendő úr. Mit gondol, mit hisz, mit vett észre, lehet-e reményem?

És igazság szerint egyszerű ez, mert ha a betüket nem ismeri is, de ismeri az ujjait, s mint példa mutatja, a hivatalhoz ez tökéletesen elég. Jönnek-mennek az emberek és sok pénz kezd forogni az asztalokon, vándorolva egyik bugyellárisból a másikba. Az nem megy minden méltóság nélkül s a tizesbankókat a fagyos ujjak erősen dörzsölik, hogy nem-e ragadt össze kettő.

Ismeri talán azt az embert? Házánál töltöttem egy évet, gyámleánya barátnőm volt... Milyen sorsa lehet most annak? Mintha hallottam volna már azt a nevet, mondá gondolkodva Veronika, erősen kutatva emlékezetében, míg egyszerre fölkiáltott: Ah, már emlékszem, Béla beszélt róla, midőn megjöttek atyámmal Zalánczról, hol Oroszlay grófnál voltak vadászni.

Nem szólt bele a gvárdián és vikárius magasan szárnyaló vitájába, ehelyett terrakottaszinű kámzsája mély redői közül kihúzott négy darab gondosan összehajtott ezres bankjegyet és szépen kiterítette maga elé a refektórium asztalára. Ime a pénz, szólt mosolyogva, mint egy ártatlan gonosztevő, aki nem ismeri a bűn nagyságát, amelyet elkövetett.

Szerette férjét s nem akarta kenyértörésre vinni a dolgot, sőt, mint mondtuk, soha nem is sejttette vele, hogy ismeri életmódját, mely szégyenteljes volt mindkettőjükre nézve. Sok gondot és szenvedést okozott neki az a szomorú helyzet, melyben sinylődött, s most hozzájárult még az is, hogy Dóziáról nem tudott semmit, és azt ezerféle veszedelemben hitte lenni.

Ellentétük a köznemesség, mely a külföldet nem ismeri, a hazai állapotokat túlbecsüli, idegen találmányokról fogalma sincs és az ujítások ellen elvakultan küzd. A polgárelem nagyobbrészt nem magyar és a kiváltságos rendek nem édesgetik magukhoz.

Grófné nem ismeri föl e sorokban védencze egyéniségét? kérdé bizonyos mohósággal a gróf. Távolról sem! Dózia kissé makacs, de bájos, gyermekes, melegszívü teremtés, ki ily hideg, kimért, hivatalos levelet nem tudott volna írni. És mégis oly váratlanul, szó nélkül hagyta el a grófnét, mintha szabadulni akart volna.

Félt Holcsival találkozni, kiről ugyan azt remélte, nem ismeri őt, de mind a mellett jobbnak tartotta sötétben surranni be a házba, hol oly fontos fölfedezéseket remélt tenni.

De ő nem ismeri Dóziát, soha sem jöttek össze, s Kardos azt mondja, hogy igen csinos, életrevaló leány, ki megél a jég hátán is, s legkevésbbé sincs elkényeztetve. Most azonban borzasztó sorsa lehet. Lamberth Klárához hordozkodott, s együtt élnek, míg a foglyok sorsa valamerre eldől. De hát be van bizonyítva Holcsi bűne?

Csak volna egy megbizható férfi ismerősöm, gondolta sóhajtva, kire rábizhatnám titkomat s biztos volnék hallgatásában... Én mint oly keveset tehetek, sőt gyanuba keverhetem magamat, mint a hogy gyanakodott rám Ernesztine, ki pedig távolról sem ismeri a világ rosszaságát, s ki egész életemben mellettem volt, és ismeri életemnek minden perczét...