United States or New Caledonia ? Vote for the TOP Country of the Week !


Lola messziről észrevette a követséget s figyelmeztette Mirát: A gavallérjaid hűségesen megvártak bennünket; nézd, hogy törtetnek előre a postillonok! Mondd, hogy: gavallérjaink. Mert csak az egyik az enyém. Melyik, ha szabad kérdeznem? Mira álnok mosolylyal felelt: Válassz te; te vagy az öregebb. Én megelégszem azzal is, aki neked nem kell. De zavarba hoználak, hogy ha választanék, ugy-e?

Ez is a görbe ösvények közé tartozik... vissza! Különben megint kisiklunk az értelemmel. Hagyd! A mosogatással ráérünk estefelé is. Alkonyattájban majd együtt megyünk vízért és együtt mosogatunk. Most nézd meg a blúzodat, meg a többi holmidat, azt hiszem, hogy már szárazak és fel lehet őket venni. Igaz, hogy ebben a forróságban kényelmesebb így, mint felöltözve.

Egy hét ismét elmult. Inkey ujra találkozott Széchenyivel. Ez csodálatos! A király nagy udvari bált ád, s engem a meghivásnál mellőznek. Engem pedig ellenkezőleg maga a király személyesen hitt meg a multkor a miniszter estélyen. Végre egy napon egész felindulással rohan fel Széchenyihez Inkey. Nézd! E hallatlan bántalmat, a mit rajtam elkövetnek.

Nézd meg annak a zsidóinasnak a köpönyegét, a melyik a mama kezében maradt; ha a köpönyeg elől van összetépve, akkor a mamának van igaza; ha pedig hátul van elszakitva, akkor a zsidólegénynek. Biz az hátul volt elszakitva.

Soha!... Ezt meg én igértem volt meg a gyámomnak. Becsületszóra. És én meg is tartom. Igen? Hehe!... No lám! De talán mégis, lásd, ez egyszer... Máskép nem segíthetek magamon. Szentugyse nem. Ne beszéljünk többet erről a dologról, barátom. De, nézd, édes Leona, kérlek szépen... Már mondtam, ne beszéljünk róla. A főhadnagy kiegyenesedett. Hát így vagyunk? kérdezte nyersen. Akkor parancsolom.

Hátha bejön a leányom s meglátja... Nézd, ott a függöny árnyékában lapul a fehérképű dán, mellette az a két sunyipofájú fickó: Bardolph és Pistol, a szerecsen, meg Richárd, a sátán... Nem akarom látni őket... Ward János összeborzongott, de a beteg most már megnyugodva folytatta: Úgy, köszönöm, János. Mind elmentek. De hallga... Mintha az a bortömlő énekelne itt valahol a ház körül.

Mit jelent ez a sóhaj? kérdé enyelegve, de szemöldökei összerándultak. Semmi különöst... De bevégeztük a reggelit, s én megyek és tudakozódni fogok az éjjeli szökevény felől. Ne büntesd nagyon szigoruan, azonban ne nézd el az ilyen éjjeli kirándulásokat, ha nyomára jösz kilétének, mondá nevetve Bertalan gróf, s mindketten elhagyták az ebédlőt.

Azt a bambát,... hogy ott van-e? Kicsoda? Előbb nézd meg, ott van-e, azután gyere vissza. Gyanu villant keresztül a lelkemen erre a furcsának tetsző beszédre, de nem szóltam semmit, hanem elindultam a mutatott irányba a patak felé.