United States or Liechtenstein ? Vote for the TOP Country of the Week !
Igy történt, hogy amivel egyébként néhány perc alatt elvégződtem volna, azzal most talán egy negyedóránál is több időt töltöttem el. A kötés így is suta volt, a derék Heiszer bácsi nagyot csóvált volna jóindulatú, kövér fején, ha ezt a tökéletlen munkát meglátta volna. Ügyesebb kötés hiányában nekem azonban ezzel is be kellett érnem, a vérzést elvégre sikerült elállítanom és ez a fődolog.
A főhadnagy sápadt volt, egyébként azonban tökéletesen nyugodt, sőt majdnem jókedvű, mint mindig, ha valami kellemetlenség érte. Különös természet, de jó természet. Fáj, főhadnagy úr? Dehogy! Nagyon jól esik... Dugjon most a szájamba egy égő cigarettát, aztán itt hagyhat. Ha véletlenül útjába kerülnek azok a derék »pislicárok«, mondja meg nekik, hogy szívesen látom őket.
Világért sem árultam volna el, hogy a »teljesítőképesség« határvonalán gázoltam pompás csizmáimmal és ha még eltart vagy egy-két óráig ez a megerőltető mars, megtörténhetik velem a gyalázat, mely ellen önérzetesen tiltakoztam: kénytelen leszek levetni, egyébként mondom pompás csizmáimat...
Mi csupán arra az egyébként igen egyszerű kérdésre várnánk feleletet, hogy miért vártak a rendcsinálással negyedfél esztendőt, amikor a háború kitörésekor egyszerre mindent le lehetett volna foglalni s meg lehetett volna rendszabályozni.
A maskarához az kell, hogy valaki röhögjön rajta. Én nem foglak kiröhögni. Te nem, de más. Hol van az a »más«? Idetévedhet valaki megint, mint az a... hős. Ganz úr? Az Árpi? Hol van az már, az Isten éltesse... Egyébként pedig ez az Árpi sem röhögött rajtad. És más katona sem fog ilyen szamárságot cselekedni, sőt észre sem fogja venni, hogy mi van rajtad. Ki bajlódik most ilyen csekélységgel?
Különös hangzása volt a németségének, de csakhogy megszólalt. A furcsán bizonytalan, bámész mondhatni bamba nézése sem igen volt ínyemre, de legalább kinyitotta a száját. Ezzel az idegenszerű nézéssel egyébként nem tudtam tisztába jönni.
Nem tartozunk egymásnak semmivel. Akarod, hogy ne tartozzunk egymásnak semmivel? Jó, bólintott békülékenyen különben rád kellene támadnom, hogy ha utálatosnak tartasz így, adj jobb köntöst és akkor rögtön ledobom ezeket a rongyokat. Ruhig... ki tart utálatosnak? Most egyébként nem locsogunk többet, hanem ebédelünk. Itt a jó finom gulyás egy püspök sem eszik jobbat!
Honnan vesszük a bőrt? Majd kitaláljuk ezt is. A köntösödet is úgy találtuk ki s lám, be remek munka lett. Kicsit gyűrődött, ennyi az egész, egyébként úgy áll rajtad, mintha rádöntötték volna. Hogyne, hogyne! Csak nem lehet begombolni... Nem is kell! Az Isten azért teremtette a nagy szépségeket, hogy mutogassa, akinek van. A leány fölemelte kezét és megfenyegetett.
Nekik a vasárnap délután az otthonlétel ideje. Délben rendes időben, asztalnál esznek tányérból, nem mint köznapon a tarisznyából. Továbbá köznapon csak egy félóra alvás jár ki étel után, míg vasárnap ez hosszabra nyúlhat és kényelmes heverés esik az otthoni kanapén, mi egyébként csak karos deszkapad, zöldre festve.
Igen panaszkodott, amikor utoljára beszéltem vele, pedig egyébként izmos öreg ember. A kapitány úr egy láda konzervet cipeltetett árkomba, de nem nyúltam hozzá. Amint a nap eltűnt a láthatár pereme mögött, kényelembe helyezkedtem nyirfám alatt és a magam kincseinek raktárából vacsoráztam pár szelet szalámit és egy karéj kenyerét.
A Nap Szava
Mások Keresik