Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2026. január 18.
Összejövetel sátorában s mily kimenetele lett annak. Annak oka, hogy oly keveset alkalmatlankodék az ifjú herczeg Szirmayéknak, talán nemcsak gyengéd érzet, de a megveretéséből származott szégyen is lehetett, most, midőn az említett segítséget bizonyosnak tarthatá, és így méltán remélhete győzedelmet, foganatosnak tartá szerelmes ajánlásait megújítani.
Azonnal megjelentem, hogy vendég érkezett viszonzá a kérdett, s eltünt egyik mellékajtón. Hermance kezében tartá a neki czímzett levelet, de nem bontá föl. Szórakozottan tekintett a betükre, s mind nagyobb nyugtalanság és feszültség látszott az arczán.
A tiszt bátor férfi volt, utána sietett, utolérte; abban a perczben a fehér asszony viszszafordult s a lámpát a tiszt arcza elé tartá. Erre a tiszt hozzá kapott, hogy a kezét megragadja, a másik karját pedig a fehér nő dereka körül fonta és akkor eltünt a fehér asszony: a tiszt megfogta és megölelte a semmit.
Idején valónak tartá végre valódi helyzetére figyelmeztetni az elbizakodott embert. Míg a kisasszonyt lovagolni viszi a Sándor fiam, mi az alatt elmehetünk a templomba és én megmutatom ott a reparálni való képeket. De Boglár Kálmánt épen nem sújtotta le e figyelmeztetés. Ki gondolna ma a képekkel! kiáltott nevetve. Ma mulatni akarok, a pap kocsiján én is kihajtok a pusztára.
Hogy és miképpen? kérdé Zakharovics Tógyer, mert Gyurka szót sem talált elbámulásában a haramia terve felett, melynek végrehajtására, mint fölebb említé, még hatalmas rokonát, a moldovai vajdát, sem tartá elég erősnek, s minden eddigi nem csekély képzeletét ön becse felől, sokkal túlhaladta rabló szövetségének ajánlása: őt ily veszedelmesen nagy dologban segíteni.
Mindketten elnevették magukat ezekre a tréfás pátoszszal kiejtett szavakra, s a gróf megölelve és megcsókolva nejét, elhagyta a szobát, míg Hermance lakosztályát kereste föl s ismét az eltünt leánykára gondolt, kinek holléte és sorsa folytonos rettegésben tartá.
Senki sem volt az ő szemében oly szép, oly kedves, szellemdús és bájos, mint Veronika, s lehetetlennek tartá, hogy oly ember, mint Jakab, ezt észre ne vegye és ne vonzódjék hozzá. Hitt és remélt, s arra nem gondolt, hogy helyes-e Veronikát kétes reményekben ringatni, ki igazán komoly, mély érzésű leány volt.
Miért hitte ezt róla Hermance, s miért vélekedett így felőle majdnem mindenki, azt talán senki sem tudta volna megmondani, mert ő nem tárta ki belsejét, sőt kedves, nyiltnak látszó modora mellett csodálatos zárkózott volt, s őrizkedett belsejébe pillantani hagyni.
Természetesnek tartá, hogy az nem akart egyedül lenni, ki már az intézetben biztosítá őt, hogy soha sem érzett oly vonzalmat emberi lényhez, mint hozzá, s boldog volna, ha együtt tölthetnék életüket.
Ismerte Holcsi rossz hírét s azokból, mit annak életmódjáról és cselekményeiről tudott, azt minden rosszra képesnek tartá. És hogy annak valami különös czélja van Dóziával, abban nem kételkedett, sőt Klára szerepe is gyanús volt neki.
A Nap Szava
Mások Keresik