Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. július 7.
Az aedilis kilépett az oszlop mögül s tógája ráncait összébb fogva, megindult a lépcsők felé. A játszók táblái mellett friss karcolás nyomai csillogtak a márványban. Odapillantott és elolvasta az ormótlan betűket: VINCIS, GAVDES Egy pillanatra megállt. Az arca elváltozott, fekete szemeiben különös fény lobbant fel, aztán gyors léptekkel sietett el a Via Sacra irányában.
De a köd annál sűrűbb lett s amint az úton egyre följebb haladtak, alattuk a völgyet egészen eltakarták tejfehér gomolyagjai. A tábornok leszállt a lóról és segédtisztjével csendesen beszélgetve haladt a csapatok előtt. Csizmája bokáig sáros volt s kardját a hóna alá fogva gyorsan lépkedett.
Mától fogva semmi oka rá, hogy kibujjék alóla. S elhitette magával, hogy úgy is kiürítette volna a keserü poharat. Amit egy gavallér megigér, azt meg kell tartania s talált volna-e mentő ürügyet? Nem. Elég az hozzá, minden jól van úgy, ahogy van ... Hanem azért a vasúton is ugyanaz a gondolat foglalkoztatta, amely délelőtt a kávéházban. Ejnye, a haszontalan!
És bármi csapást mért reánk a sors nem, nem a sors, hanem a hierarchiával szövetkezett proletariátus cselszövénye húgom szerelme örök és változatlan s én lélekben síromig nagybátyja maradok szegény Sándorunknak. E szent rokonsági kapocsnál fogva bátor vagyok újra kérdeni, minő levél az, melyet meg kellett volna mutatni?
Eleinte feszesen érezte magát mellette, csaknem félt tőle s meg sem merte szólítni. A leány könnyed modora, fesztelen bizalmassága, melyet, mintha régi ismerősök volnának, kezdettől fogva tanúsított iránta, lassanként megszüntette e kényelmetlen érzését, bátrabbá tette és önbizalmat öntött lelkébe.
A fiatal katona pár percig szótlanul ült helyén, azután szelid hangon folytatá: Bátyám, én igazán szeretem Klárát, és ő is szeret engem miért tagadja meg hát tőlem? Az okát már megmondtam! Lénárd bátyám, ne legyen olyan engesztelhetetlen, az Isten áldja meg! Kegyelmed nevelt fel és oktatott kicsiny koromtól fogva. Klárikával együtt nőttünk fel, mint testvérek.
Arcára újra kiült a nyugalom derültsége, mikor fölpillantott. A macedóniai még mindig ott ült a lépcsőn és köpenye alól előhúzott kurta kardjával valamit vésett a csikorgó márványba. Előrehajolva térdelt, kardját két kézre fogva s az izzadságcseppek odahullottak homlokáról elébe, a fehér kőre.
Már tizenhárom kis napot, ha a lábánál fogva akgatják föl is az embert, csak kibír az ember. De akármilyen a sor, mégis csak évődés az, hogy az a néhány póttartalékos nap-nap után mindent elront. Káplár Suba nem is késik irányukban a fölvilágosítással. Ne úgy csinájjátok, ahogy csinájjátok, hanem úgy csinájjátok, ahogy a többiek csinájják.
Boldog kifejezéssel arczán lépett a terembe, s kérdőleg függeszté szemeit Veronikára, ki futólag köszöntve őt, szaladt Dóziáért, s kézen fogva vezette be és mondá: Itt hozom menyasszonyát, Jakab. Tegye őt boldoggá, kinek ezerféle aggodalma van a jövőre nézve. Oszlassa el azokat, mert nincs többé semmi akadály, mi házassága elébe gördülhetne.
Ő nekem gyengéd és jó testvérem vala, mert kiskorától fogva együtt nevelkedtünk és atyám is fiaként szerette. Most pedig... Tehát ő vádol engem? kérdezé José szelid szemrehányással. Nem ő! Nem ő, hanem a körülmények! viszonzá dacosan, hanem szavai már nem hangzottak olyan kíméletlenül és támadólag. Mily fájdalmas az, ha az embert így félreismerik. Hanem egyet elárult, Klára! Elárulta magát!
A Nap Szava
Mások Keresik