United States or Christmas Island ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ah, ha szavaimmal s akaratom erejével idézni tudnék, hívnálak, kényszerítenélek! Cynthia! Cynthia! Hol vagy? Jer, segíts! kiáltá oly hangosan, hogy maga is visszadöbbent a saját hangjától, oly visszhangosan, oly idegenül zúgott végig a boltozatos helyiségen, az éj magányos csendjében.
Ah, Klára, mily boldog vagyok! kiáltott föl ismét és ismét Dózia ama két nap folytán mióta megérkeztek Tornyosra, Lamberth Klára birtokára. Klára ilyenkor mosolyogva nézett rá, s azután szép arczocskájának állát kezébe vette és jobbról-balról megcsókolta.
Így okoskodott a fogatban ülve, s esze azt mondta neki, helyesen cselekszik, de szive... Ah nem is szive, lelkiismerete volt az, mi másként beszélt, s kinozta őt, de nem birt érvényre jutni, mert anyai szeretete erősebb volt nála, minden más érzésnél.
Igaz, hogy Sándornak kálvinistává kell lennie, azt mondja a Góg Ferencz, és a plébános kiugranék a bőréből; de úgy kell neki, ő házasította össze Sándort a Boglár Klárával. Ah! milyen kellemes meglepetés volna, ha otthon avval a hírrel fogadna Sándor, hogy megkezdte a válópört a felesége ellen. Ebben a kellemes meglepetésben nem részesült Atlasz úr, midőn haza érkezett.
Ah! miért nem tudtam előbb megmutatni neki azt a levelet! Talán nem vette volna el e gyanús erkölcsű leányt. Legalább ha elvette, válnék el tőle! A Góg Ferencz, a ki nagy jogtudós, azt mondja, hogy nálunk, azaz nálok könynyen megy az elválás, és a szép Lilla akkor is szívesen nőül menne Sándorhoz, mert halálosan bele van bolondulva. Milyen nagy szerencse volna!
Az nem tőlem függ, hanem attól, hogy a kisasszony mennyi ideig marad Magyarországon. Mért? Elutazik? San-Remoba megyek egy pár hétre. Ah! S mivel úgy hallottam, hogy a kisasszony holnapután Temesvárra készül ... Igen. Sorra látogatom frohsdorfi barátnőimet. Úgy meglehet, búcsuvizitem alkalmával nem lehet szerencsém. Meglehet, Monsieur Vidovics. Tehát addio. Mindig szívesen fogok emlékezni önre.
Szegény húgom! szegény Lilla! nyögött Góg Ferencz. Ha a villám sújtotta volna, nem lehetett volna úgy megdermedve. Eleinte attól féltem, eszét veszti nagy fájdalmában. De a szívét elvesztette, ah! örökre elvesztette. Ezalatt Atlasz úr szobájához értek.
Sokszor kérdezte tőle, mit tanul, de Cynthia ilyenkor csak fejét rázta és megdöbbentő komolysággal felelte: »ah, mint szeretném veled tudatni, José, de nem lehet, nem szabad! Talán egyszer, hosszú, hosszú évek múlva.« Oh, Cynthia! hol vagy? Merre vagy? Nem érzed, nem hallod, José hív, José sóvárog utánad! Ah, ha te itt volnál s tudatnád, hol és miben keressem a nagy titkot!
Szekrényéből pedig, melynek kulcsát mindig magánál hordozá, egy keleti munkára valló különös alakú tükröt vett elő. Cynthia ajándéka! Ah, ő engem testvérként szeretett! mormogá, bársony ujjasával végigtörülve a fényes lapot, melyből saját halálsápadt arca nézett rá vissza. Holnap! Holnap az öregnek is meg kell vallanom, mi a célom.
Kedves Mariska, erre én azt felelem magának, hogy ebben a dologban én éppen olyan ártatlan vagyok, mint Van der Kerkhoven kisasszony. Nem udvaroltam. A berényi közvélemény téved. S hogy mennyire téved, mutatja az, hogy én a hét végén utazom San-Remoba. Ah, ah! Vége egy szerelmi regénynek! Ez a szerelmi regény el se kezdődött. Maga nem hisz a hivatalos cáfolatnak.
A Nap Szava
Mások Keresik