United States or Bolivia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Lilla húgom a jövő héten fényes ünnepélylyel készül megülni nevenapját; igyekezzék rávenni kedves fiát, hogy ő is tisztelje meg jelenlétével szerény házunkat. Sándor azonban nem ment el a fényes névnapi ünnepélyre, s még mindig nem akart megjönni az, minek eljövetelét Góg Ferencz oly biztosan s Atlasz úr oly türelmetlenül várta.
Itthon van, oh nagyon is itthon van, nyögött Góg Ferencz. Méltóztassék besétálni! Szeretett Lilla húgom elájult ugyan, de rögtön magához fog térni, ha meghallja becses jelenlétét. Hol van? kérdé Sándor, gyorsan tovább haladva a ház felé. Lilla húgom? Lándsa Jenőt kérdem, felelt Sándor türelmetlenül. Szobájában, a vendégszobában, oh nagyon is ott van sóhajtott, Góg Ferencz. Épen most vitték oda.
Ez érdemes görnyedező uraság gyakran tett látogatást az Atlasz-katélyban, s nem ragaszkodott a társadalmi formasághoz, mint Lilla húga, a ki az első látogatást várja az új pár részéről s addig nem vesz róla tudomást. Góg Ferencz különben mást is tud beszélni szeretett Lilla húgáról, midőn Atlasz úrral szobájába vonul vagy hosszú sétákat tesz vele a kertben és a mezőn.
Végig vezette Sándort a tornáczon, semmit sem szólva többé, csak egy nagy kétszárnyú ajtó előtt állt meg s tett újabb kísérletet, mondván: Szeretett Lilla húgom boudoirja, hol most ájultan fekszik hölgyei közepett.
Kedves Lilla húgom, e jelenlévő gyászoló özvegy, folytatá Góg Ferencz, a mosolygó köpczös menyecskére mutatva, szárnyaim alatt nevelkedett és szerény háztartásomat vezette, midőn megismerkedett az akkor még nem boldogult Volkán Ádámmal. E dúsgazdag pénzfejedelemnek én valék jogi tanácsadója s évek hosszú során keresztül én alkalmazám a törvény szigorát vonakodó adósaira.
Szegény húgom! szegény Lilla! nyögött Góg Ferencz. Ha a villám sújtotta volna, nem lehetett volna úgy megdermedve. Eleinte attól féltem, eszét veszti nagy fájdalmában. De a szívét elvesztette, ah! örökre elvesztette. Ezalatt Atlasz úr szobájához értek.
Ah! miért nem tudtam előbb megmutatni neki azt a levelet! Talán nem vette volna el e gyanús erkölcsű leányt. Legalább ha elvette, válnék el tőle! A Góg Ferencz, a ki nagy jogtudós, azt mondja, hogy nálunk, azaz nálok könynyen megy az elválás, és a szép Lilla akkor is szívesen nőül menne Sándorhoz, mert halálosan bele van bolondulva. Milyen nagy szerencse volna!
De mihelyt a kocsiban ültek s annyira haladtak, hogy a hátramaradottak nem hallhatták, rákiáltott nagybátyjára: Na hát, miért nem szól? Talán kivágta a nyelvét az a vén zsidó? Kedves húgocskám, kezdé ünnepélyes, de kissé reszkető hangon Góg Ferencz. Ne húgocskámozzon most engem, vágott közbe ingerülten Lilla, hanem feleljen röviden és kitérés nélkül: kosarat kaptam?
A Nap Szava
Mások Keresik