United States or Liberia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Már pedig nem ér ez a beszéd semmit véli a bíró. Botrányt okozott kend az utcán, azért megbírságolom. Csak nem töszi tán a tekintetös úr? kérdezi János. De teszem én. Máskor ne igyon kend annyit. János félszemmel néz a bíróra. De ugyan kéröm vált most a beszéden mögissza más is a bort, nemcsak épen én. Az ember begyün a városba nagyritkán, hát egy kicsit elszórakozik. Nem olyan nagy vétök az.
Hála istennek sóhajt föl a rezervista ez után a corpsgeistot nem felejtettük el tökéletesen. Most aztán halad, miután előbb kijelenti, hogy délre aligha jő haza. Szervusz, Lackó! mondja a fiának. Ni, apa Kata! véli ez csodálkozva. Ő ugyanis Katának nevezi a katonát, amiben nincs is nagy tévedés, mert Kata és katona rokonfogalmak.
Mert annál mászkálósabb állat nincsen a kerek világon. Ha a szomszéd fáján is van, ha az sem takarítja, jelentse kend fel mondja a bíró. János azonban azt mondja, hogy ő sem nem zsandár, sem árulkodni nem szokott, ennélfogva ily dolgokat tőle kívánni lehetetlen. Ehelyett inkább kérdi, hogy mit fizessen. Öt forintot. Né véli János ez a bírság is olyan, mint a jó malac, mindig többet fiadzik.
Hattyú leül a két hátulsó lábára és söpri a farka a homokot. De söpörsz, véli nagyapó pedig messzi van még a szombat délután. Ezzel a vilojenciának vége is szakad. Mönyhért kifaragta a kanalat és most mán az ág másik feleközetibül villát csinál. Evvel nagyobb gond jár, mert az ágait külön-külön köll farigcsálni. Hattyú nézi a munkát, a szömtelen Matyó mög egyször csak a térgyire ugrik.
Aszonták otthon, mondja, hogy odamönnyek, ahun eddig vótam. Hát itt vótam eddig, hát ide gyüttem. Hát jól van. János leül az asztalhoz s ott van még másnap délben is. Mint este is. Már költögeti a pénzt ugyancsak és nótás kedvében van. Még éjszakára sem megy haza, mert teljes igazában véli magát. Odakint a faluban meg már nagy a szaladgálás. Az asszony azt sem tudja, mittevő legyen.
Ah, ön úgy véli, hogy előbb önnek kell bemutatkoznia? Nem, ez fölösleges. Mi mindent tudunk önről. Legalább: mindent, amit ön elmondhat. Ön, Vidovics Ferenc úr, a leggazdagabb Vidovics a két tucat Vidovics közül. Nemsokára főispánja vagy képviselője lesz Vásáros-Berénynek. Egyelőre csak a szinügyi bizottság elnöke, mert minden tudományok közül a szinésznőkköz ért a legjobban.
Utoljára tehát rá is bízzák. A bankókat Sütő a zsebbe teszi s megindul büszkén. Az asszony mondja neki: Kötőféket nem visz kend? Sütő méltósággal ad a kérdésre választ: A ló kötőfékkel jár... Ezen szavakkal elhalad. Kevélyen jár, úgy véli, az egész utca s az egész nép tudja róla, hogy most a lóért megy s pénz van a zsebében.
Sárga tartó, húsz éve vettem a kisteleki vásáron, de nem adom húsz újért, olyan jó járású a kupakja. Az löhet, barátom, hanem itt nem hagyta kend. Dehogy nem erősködik János. Ejnye no, mondja a bormérő ha itt hagyta volna kend, akkor itt volna, úgy-e bizony? János gondolkozik, bár a sok ital miatt nem megy ez valami könnyen. Nini. Csakugyan. Ha ott hagyta az asztalon... Hát ügön! véli.
Haszna ennek ugyan nincsen, mert azzal nem lesz sem több, sem kevesebb, de hát az érdekes összehasonlításokra ad alkalmat. A tavalyi első vágás például sokkal több volt mint ez, de azért ez sem utolsó. A szomszédé meg épen a nyomába sem léphet. Nem hiába volt olyan agárkutya formájú malac korában, véli a szomszéd. Mindez már dolog közben történik. A munka sok.
A Nap Szava
Mások Keresik