United States or Sweden ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem is ez volt a neve, mert ráctól vették, az meg a Jancsi néven nevezte, de mert a tejesasszony urának a neve is János, már mint Sütő János, hogy ne legyenek ketten egy néven, a lovat azontúl Bársonynak hívták. A ló tehát megvolt hat esztendőn át a kis városszéli háznál és végezte azt a dolgát, amire alkalmazták: húzta be a tejeskocsit a városba, meg vissza.
A tej árából, amit naponta behordanak, majd letörlesztődik. Csak nézzenek lovat, alkudják ki az árát, ő aztán majd ád, amennyi kell. Lovat hamar néztek, találtak is, mert az mindig akad eladó. Megalkudtak és Mári elment a cukrászhoz pénzért. Megkapta s onnan hazatért. Otthon senki sincs az udvarban, pedig a kerítésen kellett volna dolgoznia Sütő Jánosnak, de nem csinálja. Hát hol van?
Az asszony is érzi, hogy a helyzet különös. Mit mond majd a világ? Sütő Jánost majd kinevetik. Melyik asszonynak volna kedve ahhoz, hogy az urát kinevettesse? Tárgyalnak. Sütő búnak eresztett fejjel van, az asszony tépelődik. De hát csakugyan elhozza-e kend a lovat? kérdezi. Sütő borultan mondja: Mán hogyne hoznám. De hogy bízzam kendre a pénzt? Sütő csendesen felel: A lóért rám bizhatod...
Hatvanegy forintról volt szó, az pedig akkor is nagy szó, ha van; még nagyobb, ha nincs. A tejesasszony búslakodott, Sütő János is gondnak eresztett fejjel végezte dolgát a ház körül. Ez a Sütő egészen rendes ember volt, csak pénzt nem lehetett a kezébe adni, mert akkor elindult vele hazulról és eldanolta.
A Nap Szava
Mások Keresik