Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. október 24.
Magához intette a terciáriust és négy darab ezrest csusztatott a markába. Monsieur Dömötör köszöni a kölcsönt. Vegye feleségül a korcsmárosnét. Üdvözlöm a menyasszonyát. Lőrinc keserűen nevetett. Késő. Megszökött a bestia egy tűzérőrmesterrel. A bárónő nem is hallotta ezt, annyira tele volt a maga boldogságával. Beült a kocsijába. Adieu szerelmem, holnap a viszontlátásra, János.
Lerészegedni nem muszáj, egy-két kortyocska pedig meg nem árt. Nem kérek. Visszatettem a kincset a hátizsákba és nem erőltettem. Ezzel is aképen állt a dolog, mint a szalonnával, legyen tehát neki a maga tökéletlen gusztusa szerint. Legvégül egy szál cigarettának elfüstölése következett. Reginát persze ezzel is megkínáltam, de erre már nevetett. Aber geh!... Mi jut eszedbe? Örülj, hogy neked van.
Mindenkinek megígérem nagyon szívesen, mert magam is szívemből óhajtom. Erdész úrnak különben okvetlen haza kell kerülnie, különben kitől venném meg a szükséges fát? Nevetett. Kövér homlokán elsimultak a ráncok. Szemmelláthatólag örült, hogy egy-két percre a tréfa virágos rétjére tévedhetett. Bizony, ritkán tévedünk mostanában erre a kedves virágos rétre...
És másodszor boszant a gondolat, hogy maga rá van szorulva az ő tapsaikra, mert enélkül magára nézve az életnek semmi öröme. Mira nevetett. Amolyan primadonnanevetés volt ez, amelyet az utca tulsó felén is meg kellett hallani. És Vidovics így szólt magában: Tudja, hogy a nevetése is zene s szereti hallani ezt a muzsikát. De azért úgy látszik, komolyan gondolja, amit mond ...
Hányadszor kérded ezt, Ernesztine? folytatta a tükörtől visszafordulva Hermance grófné, s ujra jóízüen nevetett; majdnem csúfolódva ejté ki szavait. Mondd, miért akarsz visszatartani, hisz tudod, hogy rossz helyre nem megyek! Nem tudom.
Eltagadod a felét: én tudom, hogy a gróf ur kétszer ennyit fizetett neked. Fizetett, dehogy fizetett. Ő méltósága gavallériájától nem is várhatni kevesebbet száz forintnál! Zichy nevetett volna a tréfán, ha véletlenül nem az ő rovására ment volna. Hanem sietett helyre ütni: hogy a másik ötven forint csak tévedésből maradt a zsebében, tessék kedves direktor ur.
Ez olyan világos, mint a vakablak... A köpenyeg alatt pedig nem fog látszani, hogy nem szoknya van rajtad, hanem bu... azaz, hogy voltaképen nadrág. Igy van, vagy nem így van? A leány olyan szívből nevetett ezen a tótágast álló baka-okoskodáson, hogy egészen belevörösödött. És csodálatosan megszépült erre a néhány rövid pillanatra. Szinte megbámultam.
Este leakasztotta a szegről a pisztolyt, félrelökte az asszonyt, mikor kérdezősködött, hogy mit akar, s elment. Kiment az állomásra. Itt járkált még egy keveset a perronon, bután hallgatta a táviró-gép kopogását. Mikor benézett az iroda ajtaján, a czifrasapkás főnök éppen nagyot nevetett. Ez a fejébe kergette a vérét, felszakította az ajtót s rásütötte a pisztolyt a főnökre.
Már az egész társaság ismerte, mert hol egyik jött előbb, hol a másik. Egy nap az őrnagy is ott találta. Ruzsinszky vagyok. Engedelmével, őrnagy úr... Csak tessék! Örülök. Lent az asztal végén finom és halk tere-fere folyt. Jóleső, kis hahotákkal tarkázott zsongás. Néha Kolár is nevetett.
A Nap Szava
Mások Keresik