Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 8.
Lásd gyáva féreg! kiálta a szelid nő remegő férjének, s azon tagnál fogva, mely bizonyos szürke állatoknál leghosszabb, húzta őt ki az ajtóba.
Hát nincs a czárnak egyébb dolga, mint minduntalan ott kóborolni, a hol én járok?“ Valljuk meg, hogy jó vicz volt; hanem az öcsém uramat elküldték érte Szukum-Kaléba makkot sütni. Székely támad. Törvényszéki jelenet. Elnök: No hát Bozsi bá, mondja el az egész dolgot, hogyan történt, de nagyon igen nagyon sokat ne hazudjék. Bozsi bá, csizmadia mester.
Utálom a sötétséget és egy kicsit félek is tőle, mondotta megkönnyebbült lélegzettel a leány, miközben szeretettel nézett az égő gyertya pislogó lángjába, amely sárgára festette arcát mindig azt képzelem, hogy valaki a hátam mögött van és rögtön megfog, amint visszanézek... No, itt ugyan nincs senki a hátad mögött.
Egy szót sem szólott, csak rákacagott az apjára és szemérmes boldogságát belerejtette a legény mellébe, amelyhez szorosan simult, bíztatás nélkül is. Még a mostoha mamája is elégedetten és hangosan nevetett és a jó példán buzdúlva ő is odasimult az urához. Kancsal rácsapott a felesége kövér hátára: Eredjetek aludni, no; a többiről ráérünk beszélni.
Ezek még nem ismernek; azt gondolhatnák rólam, amit akarnak. Mit tudják azt, hogy maga három napig ivott?! Azért ne haragudjék rám, Mariska; már megyek. De mondja, nem láthatnám őket az ablaknál? Ó, még ráér megismerkedni velök. A szezon végéig itt maradnak. Igen, de én egy pár nap mulva megyek San-Remoba. Pénteken, vagy legkésőbb szombaton. No, addig nem fogja elcsábítani őket.
Én is csak nem rég tudtam meg. Tehát azt bizony Putifár ur kis fiának köszönheti. Volt tudniillik Putifár urnak egy kis fia, a ki azután a lárma után, a mit a nagyságos mama támasztott, szájtátva hallgatta a pro és contra replikákat, s a mint a Putifár ur a legjobban adtateremtettézik, nem tudva, hogy melyiknek adjon igazat, a gyerek megrántja az apja paletótját: Papa! No mi kell?
Az ilyen beszéd úgy elterjedt huszonnégy óra alatt, hogy az öreg Kertész Muki meghatva sietett Péry Balázshoz: No de kedves öcsém, micsoda dolog már ez? hogy beszélhettél olyan bolondokat? legyen eszed és merszed! Péry Balázs azután maga sem tudta, hogy s mint, csak arra eszmélt, hogy visszavonhatatlanul vőlegény és aki a kezét hálaadó csókra tartja eléje, az nemes Nánay Zsuzsánna nagyasszony.
Azután hamvad a szalma, a parázsban fekvő állatot tűnődve nézik az emberek. Hát szép sonkája van, mondja Gál János. Meg szalonna is akad bőven... Hát hiszen sokat is evett, amíg megvolt, úgy-e, Pali? No, az bizonyos, felel Pál gazda, kedvtelve tekintvén végig a sertésen, amely most kinyújtott lábakkal, pörkölt állapotban fekszik a pörnyén. Most kocsira teszik s a ház elé húzzák.
Állt a csata szörnyen, gyütt-é az élös, de gyütt ám. No hát mán kezdtek retirálni a mieink. Műnk állunk a dombon. Vágtat éccör a fehér tajtékos sárga lovon az ordenáncoficér, hogy aszongya: Ekcelenc ik meldige horzám, linké flügli krügli prügli. A legfölsőbb fölmarsol generál nem szól semmit, a major generál nem szól semmit, én sé szótam sémmit.
No Franci mondta menj fel az öreghez. Kapsz egy kis bort. Vigyázz majd a lépcsőn, ha lejössz. Mikor ifj. Novoszád Ferenc már a boros pince fölött a kert keritésébe kapaszkodva haladt fölfelé, akkor Zelma néni egy tányéron tésztát hozott ki. Géza úr mondta hoztam egy kis vacsorát. Tessék megkóstolni. Ugy se tetszett máma vacsorázni. De nem is akartam Zelma néni. Csak tessék. Ugy is sokat csináltam.
A Nap Szava
Mások Keresik